C-vitamin

bright red currants in the garden Tápanyagos vitaminos sorozatomban most a C-vitamint mutatom be.

C-vitamin, azaz aszkorbinsav.

Szent-Györgyi Albert biokémikus az 1930-as években izolálta. Munkásságáért orvosi és élettani Nobel-díjat kapott.

A C-vitamin a sejtek biokémiai folyamataiban mint hidrogéndonor vesz részt, elsősorban ez adja biológiai jelentőségét. De elősegíti a vas felszívódását is a bélrendszeből. Körülbelül 80-85%-a szívódik fel.

Az ember és néhány állatfaj – számos másikkal ellentétben – nem képes szintetizálni az aszkorbinsavat, így külső forrásból kényszerül a bevitelére.

A napi szükséglet minimuma 45-80 mg/nap körül van. Arról, hogy mennyi az ajánlott napi C-vitamin adag, mai napig viták folynak, a hivatalos álláspont 60-90mg-ot mond.
Azonban stresszhatás, dohányzás, gyógyszerek, lázas állapot, műtétek után megnő a szervezet szükséglete, ilyenkor fokozott bevitele (akár 750-1000mg/nap is) ajánlott.

Aszkorbinsavban gazdag zöldségfélék: a zöldpaprika, paradicsom, burgonya, fejes saláta, és a káposztafélék: káposzta, brokkoli, kelbimbó; friss gyümölcsök, elsősorban áfonya, ribizli, a vadrózsa termése, a csipkebogyó, narancs, citrom, grapefruit.
A zöldségek C-vitamin tartalmának megőrzése érdekében általában nyersen, salátának, vagy párolva ajánlott a fogyasztásuk. Hosszú áztatással, főzéssel, a főzőlé kiöntéssével szinte a teljes aszkorbinsav mennyiségtől megszabadítjuk a növényeket.

A C-vitamin legismertebb hiánybetegsége a skorbut. Kiszáradt bőr, emésztési zavarok, fogínysorvadás és annak következtében meglazult fogak a tünetei.
A hosszabb időn keresztül fennálló hiány megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, vagy a rák kialakulásának veszélyét. Az érelmeszesedés és a szívroham közvetlen visszavezethető C-vitamin hiányra.

Habár a feleslegesen bevitt aszkorbinsav kiürül a vizelettel, de hosszú távon nem ajánlott a túlzott fogyasztása, mert megnöveli a húgykő és vesekő kialakulásának veszélyét. Ugyanis oxálsav formájában ürül ki, ami a vese- és húgykő egyik alkotóeleme.

Forrás: Vitamin – wikipedia
Kép: Creative Commons License annia316

A-vitamin

tojássárgájaAzt hiszem, mindenki számára ismert dolog, hogy a szervezetnek szüksége van vitaminokra, de azt már legtöbbször nem tudjuk, hogy az egyes vitaminokat miért, mi ellen is fogyasztjuk, vagy hogy pontosan mik is azok.
A vitaminok kis mokelkulájú, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves vegyületek.
Ezek a táplálékkal jutnak be a szervezetünkbe, közvetlenül, vagy elővitaminok (provitaminok) formájában, amelyek a vitaminokhoz kémiailag hasonló szerkezetű anyagok.
Nem csak a hiányuk, de a túladagulásuk is káros lehet az egészségre. (túladagolás elsősorban vitamintabletták mértéktelen fogyasztása esetén léphet fel.)
A legelső zsírban oldódó vitamin, amit elkülönítettek és megneveztek, az az A-vitamin volt (épp azért kapta az A nevet, mert a névadáskor az ABC szerint haladtak sorban).
Az A-vitamin, vagy más néven retinol a normális látáshoz, a szövetek növekedéséhez, az egészséges csont- és fogfejlődéshez szükséges.
A táplálékbevitel során gyakorlatilag teljesen felszívódik.
Provitaminjai közül a béta-karotin a legaktívabb, de ennek is csak hatoda alakul át retinollá, míg az egyéb karotinoknak csak egytizede.
A retinolekvivalens olyan vegyületeket jelent, amelyek hasonló kémiai szerkezetűek, azonos biológiai hatásúak, mint a retinol.
Hiánya először farkasvakságot okoz (szürkületben, gyenge világításnál látászavar lép fel), mivel nélkülözhetetlen a szemideghártya fényérzékeny anyagának a felépítésében. A szemideghártya más néven a retina, ebből származik a retinol elnevezés.
További hiánytünetek a hámszövet- könnymirigy elsorvadása, verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és hajszálak rörékenysége, hullása.
Gyermekeknél növekedési zavart is okozhat.
Hiánya mellett túlzott fogyasztása is káros, súlyos toxikus tüneteket, sárgás bőrszínt, hajhullást, bőrgyulladást okozhat.
Felnőtt embernek a napi ajánlott mennyiség egyes források szerint 900 µg, míg más források szerint 1,5 mg, terhesség és szoptatás ideje alatt a szervezetnek több A-vitaminra van szüksége, 2,0-2,5 mg-ra.
A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A-provitaminokat a répában, spenótban, sárgabarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk.