Ehető virágok

Latin név: Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa

Egyéb elnevezései: kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)

Család:  Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
 
Származás: Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.

Vitamin és ásványianyag tartalom: C vitamin

Gyógyhatás: köptető, köhögéscsillapító, torokgyulladásra használják.

A virág felhasználása: A források alapján csak a fentebbi három fajról állíthatom biztosan, hogy ehető. Emellett persze előfordulhat, hogy egyéb, kevésbé ismert fajai is fogyaszthatóak. Itthon elsősorban gyógyteaként ismert. A rosellet használják ételszínezésre is (piros), valamint szirupként is megtalálható (főleg szenegáli közösségekben). A mexikói konyha fűszerként használja. Szárítva ahogy említettem teaként, frissen pedig díszítésként salátába, édességekhez jó.

Egyéb részek felhasználása: A roselle leveleit a spenót csípős helyettesítőjeként haználják a szenegáliak, de a burmai chin baung kyaw curry egyik fő összetevője is.

Érdekesség: A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.
A kínai hibiszkusz virágának megjelenése elég változatos. Az angol wikipedia szócikknél megtekinthetjük, milyen sokszínű is.

Forrás:
wikipedia - Hibiscus sabdariffa(angol)
wikipedia - Hibiszkusz

Kép: melop

Latin név: Viola tricolor

Egyéb elnevezései: vadárvácska, árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, macskaszem, szentháromságfű

Család: Ibolyafélék (Violaceae)

Származás: A háromszínű árvácska egész Európában megtalálható. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.

Hatóanyagai: flavonoidok, szaponin, nyálka, cseranyag, karotinoida, ásványi sók

Gyógyhatás: értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatása van, Külsőleg ekcéma kezelésére alkalmazhatjuk (forrázatát/teáját).

A virág felhasználása: Gyógynövényként forrázatát, teáját használjuk.
Salátához, torták, sütik díszítéséhez, vagy lágy sajtok felszolgálásához ajánlott. Italokhoz, levesekhez is adható. A három szín (jellemzően fehér, sárga lila vagy ibolya) vidámmá és élénkké teheti az egyébként unalmasnak, egyszínűnek tűnő ételeket.

Érdekesség: Nem csak magyarul van viszonylag sok névvariánsa, angol nyelvterületen is számtalan néven illetik, közel 200 variációja ismert.

Forrás: Háromszínű árvácska - wikipedia

Kép: carinemily

Latin név: allium spp.

Egyéb elnevezései: vöröshagyma, lilahagyma, snidling vagy metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, medvehagyma

Család: Hagymafélék (Alliaceae)

Származás: A vöröshagyma Közép-, a fokhagyma Elő- és Dél- Ázsiából, a metélőhagyma A Földközi tenger vidékéről származik.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
vöröshagyma: C-vitamin (12%)*, B6 vitamin (9%), B9 vitamin/folsav (5%), B1 vitamin (4%), foszfor (4%) kálium (3%) valamint: B2 vitamin, kalcium, vas, cink (2%), illóolaj.
fokhagyma: fontos ásványi anyagokat, C-vitamint, illóolajat tartalmaz.
snidling / metélőhagyma: C-vitamin, illóolaj

Gyógyhatás:
vöröshagyma: vizelethajtó, étvágygerjesztő, csökkenti a vércukrot.
fokhagyma: emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő, elősegíti az epe- és májműködést
metélőhagyma / snidling: étvágygerjesztő, gyomorerősítő
medvehagyma: krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, enyhíti a szédülést és fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, vértisztító hatású

Virág felhasználása: A virágok íze hasonló, mint a hagymák rendesen felhasznált részeié, így lényegében bárhol használható, ahol hagymát tennénk az ételbe. Azonban úgy gondolom, a hagymaízt érdemes a hagymával megadni, míg a virágokat díszítőelemként felhasználni.
Nem csak a fogyasztásra termesztett allium hagymák virága ehető, hanem valamennyi a nemzettségbe tartozó fajé.
Ajánlom salátákhoz, húsételekhez (vadhoz és halhoz is), zöldségekhez, levesekhez (például mutatós lehet egy jó hagymakrémleves a tetején megszórva hagymavirággal), tésztákra (például medvehagyma pestós tészták díszítéseként), sajtokhoz, rizses ételekhez, pl rizottó.

Egyéb részek felhasználása: Talán nem kell bemutatni a különféle hagymák felhasználását. Szinte csak a képzelet szab határt, a magyar konyha egyik alapfűszere, szokták mondani: minden magyar recept úgy kezdődik: fogj egy fej hagymát, kanál zsíron pirítsd meg :)

Érdekesség: Kevésbé ismert hagymaféle talán a medvehagyma, amiről én is idén hallottam először, viszont elég széles körben felhasználható. Kapni kevésbé lehet, viszont a szerencsés helyen lakók által gyűjthető, gyertyános, tölgyes, vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Levelei és virága mellett hagymáját is felhasználhatjuk, a fokhagymához hasonló módon.
A makói vöröshagyma világhírű, másik blogomban szenteltem is neki egy bejegyzést, ahol azt próbálom körüljárni, mitől is olyan fantasztikus a makói vöröshagyma

*a zárójelben megadott százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak

wikipedia - Allium_cepa vöröshagyma
wikipedia - Allium_sativum fokhagyma
wikipedia - Allium_ursinum medvehagyma
wikipedia - Allium_schoenoprasum metélőhagyma
wikipedia - Hagyma

Kép:  pizzodisevo

Latin név: Begonia x tuberhybrida

Család: Begoniaceae

Származás: hibrid fajtákról lévén szó, mondhatnánk azt is, hogy a “laboratóriumból”. A begóniák egyébként Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában honosak, trópusi és szubtrópusi környezetben.

A virág felhasználása: citrusos íze van, és elsősorban díszítőelemként használhatjuk, salátákba, és szerintem húsételekhez is, a fantáziánkra van bízva.

Figyelmeztetés: Csak a hibridek ehetőek!
Fogyasztása nem ajánlott köszvényes, veseköves, reumás betegeknek!

Kép:  billbarber

Latin név: Feijoa sellowiana, átnevezték acca sellowiananak, de legtöbben még mindig a régit használják.

Egyéb elnevezései: feijoa, ananász guava

Család: Myrtaceae - mirtuszfélék

Származás: Brazília déli részén, Uruguayban, Argentína északi részén és Columbia egyes részein honos, megtalálható Észak-Amerika egyes részein ( pl Dél-Karolina, Észak Kalifornia, Louisiana) és Új-Zélandon is.

A virág felhasználása: A virág felhasználásáról nem esik szó, csak annyit írnak róla, hogy ehető és enyhén édes íze van. Viszont mivel szép élénkpiros szirmai vannak, salátáknak és édességeknek esetleg a gyümölcséből készült ételeknek biztosan kitűnő díszítője.

Egyéb részek felhasználása: Gyümölcse édes, aromás ízű, Új-Zélandon kedvelt kerti növény, szezonjában szinte bárhol elérhető a szigeten. Mivel viszonylag rövid ideig áll el, jellemzően nem sok kerül belőle exportálásra, így Európában nem igazán ismert.
Fogyasztják nyersen, vagy készítenek belőle/vele bort, vodkát, joghurtot, gyümölcsitalt, lekvárt, kompótot, jégkrémet. Elterjedt chutney hozzávaló.

Érdekesség: Nevét egy brazil botanikus, Joao da Silva Feijó után kapta.

Forrás: wikipedia -Feijoa
Kép: Nemo’s great uncle

Latin név: Fuchsia

Család: Onagraceae, ligetszépefélék

Származás: körülbelül 100 fajtájának nagy része Dél-Amerikában honos, de akad pár mexikói, új-zélandi és tahiti-i is.

A virág felhasználása: Gyaníthatóan valamennyi fajátja ehető, de erről sajnos nincs pontos adatom. A szirmok íze kissé fanyar, savanykás, nem is az íze, mint inkább a színe és alakja miatt érdekes.
Ebből fakadóan leginkább díszítésre használhatjuk, élénk, jellemzően rózsaszín-lila színei (de a színskála a fehértől a sötétpirosig terjed) feldobhatják a legunalmasabbnak gondolt ételt is. Én úgy gondolom, salátákhoz, húsételekhez, desszertekhez passzolhat a leginkább.

Egyéb részek felhasználása: Bogyója is ehető, ízéről azt mondják, olyan, mintha egy finom szőlőt feketeborssal ízesítettek volna.

Érdekesség:  A 17. században azonosították, és 1703-ban Charles Plumier nevezte el egy német botanikus, Fusch (1501-1566) után.
Európába, azon belül is Angliába állítólag egy matróz hozta, és adta a feleségének.
A 18. században növénygyüjtő lázban égett Anglia, aminek hatására egyre több fuksziafaj került át Amerikából, és hibrideket is létrehoztak. 1835 és 1850 között hihetetlen mennyiségben érkezett a növény, művelését a két háború bár visszavetette, de 1949 után újult lendülettel kezdtek el vele foglalkozni.
A fukszia hosszú életű növény, a legöregebb ma is élő tövet 1899-ben ültették.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Fuchsia
Kép: philipbouchard http://flickr.com/photos/pbouchard/2250272920/

Latin név: citrus

Egyéb elnevezései: citrom, narancs, lime, qumquat, grapefruit, mandarin

Család: Rutaceae

Származás: Délkelet Ázsia trópusi és szubtrópusi vidékeiről származik eredetileg.

Gyógyhatás: narancsvirág olaj: álmatlanság, depresszió, impotencia, nyugtalanság emésztési zavarok, fejfájás ellen

A virág felhasználása: Nem vettem külön őket, mivel lényegében valamennyi citrusféle virága ehető.Íze a gyümölcséhez hasonló.
A virágokból kinyert illóolajat főleg aromaterápiás termékekhez, fürdővizekbe, párologtatáshoz, inhaláláshoz, külsőleg használják.
A a narancsvirág párlatából készült víz sok ital karakterisztikáját adja a Közép Keleten, a mediterrán konyha  édességekbe használja, illetve koktélokba, mint például a Ramos Ginn Fizz. Mexikóban esküvőre készül belőle süti, mivel tradícionális mennyegzői szimbólum, a tisztaságot szimbolizálja.

Egyéb részek felhasználása: Talán mondani sem kell, milyen sokrétűen felhasználható gyümölcsök a citrusfélék. Frissen, vagy édességekhez, italokhoz, húsételekhez - a citrom köztudottan illik a tengeri halakhoz - salátákhoz, és még sorolhatnám.

Érdekesség: A latin citrus szó az ógörög kedros, (cédrus, boróka) szóból jön, valószínűleg etruszk közvetítéssel.
Vannak nyelvek, amelyeknek külön megkülönböztetik az édes és savanyú narancsot. Ilyenkor általában az édes narancs megfelelőjének jelentése: Alma Kínából. (mivel portugál közvetítéssel Kínából érkezett a gyümölcs)
Spanyolországban, Castellón és Valencia provincia tengerpartjának beceneve “Costa del Azahar” Azaz Narancsvirág part.
A citrom bár már az első században megérkezett Európába, csak a 15. században kezdték el a művelését, és sokáig elsősorban mint gyógynövényt használták.

Felhasznált források:
wikipedia - Orange flower water
wikipedia - Narancsvirágolaj
wikipedia - Lemon
wikipedia - Orange fruit
Kép: amayu

Latin név: Aloysia triphylla

Egyéb elnevezései: puncskóró, illatos verbéna

Család: Verbénafélék (Verbenaceae)

Származás: Argentína, Paraguay, Brazília, Chile és Peru területén őshonos, Európába a spanyolok közvetítésével került a 17. században

Gyógyhatás: Nyugtató, szorongásoldó hatású, anti-candida albicans. Teája segíti az emésztést, enyhe görcsoldó hatású.

A virág felhasználása: Halakhoz és baromfiételekhez, zöldség marinádokhoz, salátaöntethez, dzsemhez, puddingokhoz, gyümölcsös desszertekhez, italokhoz használhatjuk. Gyógytea és frissítő szorbet készülhet belőle.

Egyéb részek felhasználása: Leveleit a virággal azonosan használhatjuk.

Érdekesség:  Apró, ibolyakék vagy fehér virágai erősen citromillatúak, fürtökbe rendeződnek, augusztusban vagy szeptemberben virágoznak.

Felhasznált irodalom:

wikipedia - citromverbéna
Terebess
Chili és vanília - citromverbéna és cukkinivirág

Kép:  pioggia