Keleti redbud

Latin név: Spring redbud bloomsCercis canadensis

Család: pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: kelet Észak-Amerikában honos, a kanadai Ontario déli része, észak Floridáig.A wikipedia szerint nem is él másutt. Minden bizonnyal emiatt sem találtam arra  utalást, hogy lenne magyar elnevezése. Neve nyersfordításban “vörös rügyet” jelent.

Gyógyhatás: virága antociánt tartalmaz, ami a vöröses színért felelős, és az UV sugárzás ellen védi a szöveteket. Erős antioxidáns, ami segíti a védekezést az UV sugárzás hatására létrejött szabadgyökök ellen, és fogyasztás után is megtartja hatását.

A virág felhasználása: Élénk rózsaszín-lilás virágú kis fa, Márciustól májusig virágzik. Felhasználásáról nem sok szó esik, így megszokottan salátákba, és tálaláskor díszítőelemként ajánlhat-nám, de azt hiszem, viszonylag kicsi az esélye, hogy lehetőségünk legyen kipróbálni.

Egyéb részek felhasználása: A magjai is fogyaszthatóak, proantocianidot tartalmaznak, aminek ha jól értem érfalerősítő hatása van.

Forrás: wikipedia – Eastern redbud

Kép: Creative Commons License photo credit: sassycrafter

Borsóvirág

BorsóvirágLatin név: Pisum sativum

Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: i. e. 4-5000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein termeszthették először. A bronzkortól számos lelet bizonyítja Kárpát-medencei és nyugat-európai ismertségét, így az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye.

Vitamin és ásványianyag tartalom: B1, B2, B3, B6, B9, és C vitamint (20 mg/100 g) tartalmaz, valamint vasat, magnéziumot, foszfort, cinket (100gr 10-15%-át a napi ajánlott bevitvelnek)

Gyógyhatása: A zöldborsó gyógyhatása szerteágazó. Gyógyítja az izmokat, az érrendszeri betegségeket, a gyulladást és az emésztési rendellenességeket a véralvadékonyságot.

A virág felhasználása: Fehér virágának édes borsóíze van, salátákba, illetve borsós ételek díszítéseként használható.

Egyéb részek felhasználása: A borsó az egyik legkedveltebb tápláléknövényünk, főzelékbe, levesbe, salátákba, vagy csak párolva köretként, számos felhasználási módja ismert. Kínában, Japánban, Tajvanon, Malajziában, Thaiföldön például sózva-pirítva snackként eszik. Több ország tipikus nemzeti ételében is megjelenik valamilyen formában.

Figyelmeztetés: Ne keverjük össze a dísznövényként tartott bükkönyökkel, amelyek virága mérgező!

Érdekesség: Gyógynövényként való használata esetén nyersen fogyasztva ajánlott.
Magyarországon tévesen hívjuk az édes, zsenge fajta kifejtőborsókat cukorborsónak. A cukorborsó hivatalosan ugyanis azokat a keveset termő fajtákat jelöli, amelyek hüvelyestől fogyaszthatóak, mivel hiányzik belőlük az egyébként a hüvely belső felén található, nehezen emészthető hártya. Nálunk ezek a fajták kevésbé ismertek, mert a szemes, kifejtőborsók használata az elterjedt.

wikipedia – pisum sativum
wikipedia – Borsó
http://www.geocities.com/zold_gyum/zoldbo.html

Kép: shuttergray

Akác

Latin név: Robinia pseudoacacia

Egyéb elnevezései: fehér akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska, szentjánoskenyérfa

Család:  Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: Észak-Amerikában honos, Magyarországra a XVIII. században került, a futóhomok megkötésére telepítették.

Vitamin és ásványianyag tartalom: Hatóanyagai a különböző lektinek, a virág pedig illóolajat (linalolt) tartalmaz.

Gyógyhatás: Köhögéscsillapító hatású, de használható túlzott gyomorsav-termelődés esetén is.

A virág felhasználása: A virágokat a fürtökről leszedve, megszárítva teákba, italokba használhatjuk, valamint palacsintatésztába mártva kisüthetjük, porcukorral mint édesség, cukrozatlanul hús mellé köretként kiváló. Készül belőle pálinka is.

Egyéb részek felhasználása: Az akácméz ismert és kedvelt mézfajta, számtalan felhasználási lehetőséggel. Fája pedig kemény és tartós, jó alapanyag épületfának, tűzifának, szőlőkarónak, talpfának.

Érdekesség: Úgy tartják, a Robinia nevet Jezsuita misszionáriusok adták a fának, mert úgy hitték, ez a fa segítette Szent Jánost a vadonban, de a fehér akác csak Észak-Amerikában honos, az Új testamentum akáca minden bizonnyal a Spanyolországban és Szíriában is honos akácfával (acacia nemzettség) azonos, melynek termését szentjánoskenyér néven árusítják az üzletekben.
A Robinia ma az észak-amerikai nemzettséget jelöli, de eocén és miocén idejű kövekben Európában is találtak nyomokat.

Felhasznált irodalom: 

Robinia pseudoacacia – wikipedia
Akác – wikipedia
Akác – hazipatika.com