Fehérmályva

fehermalyvaLatin név: Althaea officinalis

Egyéb elnevezései: orvosi ziliz, bársonyos mályva, ejbis

Család: Mályvafélék (Malvaceae)

Származás: afrikai eredetű gyógy- és dísznövény.

Vitamin és ásványianyag tartalom: A gyökér B1- B2- C-vitamint, nyálkaanyagot, keményítőt, pektint, a levéldrog nyálkát, flavonoidokat és illóolajat tartalmaz.

Gyógyhatás: a gyökér, a levél és virágok főzetét húgycsőgyulladás, vesekő, bőr- és emésztési problémákra, mint a száj gyulladásai, gyomorfekély, gyomorgyulladás (gastritis) és vastagbélgyulladás (colitis) kezelésére használják. Serkenti a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket.

A virág felhasználása: Mint gyógynövény, elsősorban teákban, főzetekben használhatjuk. Halvány rózsaszínes virága emellett mint valamennyi ehető virág, díszítő funkciót is elláthat. Én elsősorban salátákhoz, zöldségekhez, édességekhez de akár húsokhoz is használható. Augusztus és szeptember között virágzik.

Egyéb részek felhasználása: Már az ókorban használták ételbe, szerte a világon. A feljegyzések szerint római, kínai, egyiptomi, szíriai, görög ételek hozzávalója volt. Gyökere megfőzve, majd vajjal és vöröshagymával megsütve ízletes fogás. Gyógynövényként teaként, főzetként, borogatásként alkalmazzák.

Érdekesség: A növény latin neve, “althea” a görög gyógyítás szóból származik, utalva gyógyhatására.

Forrás: en.wikipedia – Althaea_officinalis
hu.wikipedia – Althaea_officinalis
hazipatika.com – Orvosi_ziliz

Kép : .Bambo.

Hibiszkusz

hibiszkuszLatin név: Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa

Egyéb elnevezései: kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)

Család:  Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
 
Származás: Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.

Vitamin és ásványianyag tartalom: C vitamin

Gyógyhatás: köptető, köhögéscsillapító, torokgyulladásra használják.

A virág felhasználása: A források alapján csak a fentebbi három fajról állíthatom biztosan, hogy ehető. Emellett persze előfordulhat, hogy egyéb, kevésbé ismert fajai is fogyaszthatóak. Itthon elsősorban gyógyteaként ismert. A rosellet használják ételszínezésre is (piros), valamint szirupként is megtalálható (főleg szenegáli közösségekben). A mexikói konyha fűszerként használja. Szárítva ahogy említettem teaként, frissen pedig díszítésként salátába, édességekhez jó.

Egyéb részek felhasználása: A roselle leveleit a spenót csípős helyettesítőjeként haználják a szenegáliak, de a burmai chin baung kyaw curry egyik fő összetevője is.

Érdekesség: A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.
A kínai hibiszkusz virágának megjelenése elég változatos. Az angol wikipedia szócikknél megtekinthetjük, milyen sokszínű is.

Forrás:
wikipedia – Hibiscus sabdariffa(angol)
wikipedia – Hibiszkusz

Kép: melop

Hárs

hársfa virágLatin név: Tilia spp.

Család: Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)

Származás: A Kárpát-medencében három faja honos, az ezüsthárs (Tilia argentea), a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) valamint utóbbi kettő természetes hibridje, az európai hárs (Tilia × europaea). Ezek közül az ezüsthárs virága alkalmatlan teának, a legjobb pedig a kislevelű hársé.

Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók, e-vitamin.

Gyógyhatás: nátha, idült köhögés, hörghurut, reuma, köszvény és vese okozta altesti bántalmak esetén használják,  valamint  Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet. Huzamosabb ideig nem ajánlott a fogyasztása, mert szívpanaszokat okozhat.

A virág felhasználása: Elsősorban teaként használjuk. Nem csak gyógyteaként, élvezeti teaként is ismert. A kis- és nagylevelű hárs jó és fontos mézelő növény. A tea mellett fürdővízhez is adhatjuk. Egyes területeken bort is készítenek belőle.
A fa júniusban virágzik.
A virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet. Szedés után rögtön szárítsuk meg a virágokat,tehetjük ezt levegőn vagy 40 fokosra felhevített, nyitott ajtajú sütőben. Ezután vágjuk apróra, majd jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve tároljuk.

Egyéb részek felhasználása: A fa mivel könnyű és könnyen faragható, kezelhető, ismert és kedvelt faanyag. Fafaragáshoz, bútorokhoz, cellulózgyártáshoz, rajzszén készítéséhez, fametszetekhez, facipőkhöz használják.

Érdekesség:  A legidősebb európai hársfát, ami Angliában, Bristolban található, akár kétezer évesre is becsülik. Lehet, hogy ez kicsit túlzó adat, viszont Európa szerte élnek több száz éves hársfák, többek között Szőkedencs temetőjében áll egy közel 700 éves ezüsthárs. Az ezüsthárssal egyébként is sokat találkozhatunk, mert a városok egyik kedvelt díszfája. Állítólag ez az első fa, amit nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek.

Forrás:
wikipedia – Kislevelű hárs
wikipedia – hárs

Kép: Tim Waters