Borsikafű

Latin név: Satureja hortensis

Egyéb elnevezései: borsfű, bécsi rozmaring, csombor, csombord, csomborbors, hurkafű, kerti izsópfű, kerti méhfű, pereszlén.

Család:Árvacsalánfélék (Lamiaceae)

Vitamin és ásványianyag tartalom: Illóolajat (főként karvakrol), cseranyagot, nyálkát, keserűanyagot tartalmaz.

Gyógyhatás: Gyomorerősítő, felfúvódást gátló, étvágygerjesztő és görcsoldó hatása van, diétás konyhában a bors helyettesítője lehet.

A virág felhasználása: Nem esik szó a virág felhasználásáról, de érzésem szerint salátákba, hús- bab- krumpliételek díszítője és fűszerezőjeként mindenképp használhatjuk.

Egyéb részek felhasználása: Leveleit főleg szárítva használják. Bab- krumpli- káposzta- hús- gombaételek, mártások, vadpácok ízesítője lehet, de lényegében bárhol használhatjuk, ahol borsot használnánk. Csak a főzés befejezése előtt pár perccel adjuk hozzá az ételhez, valamint óvatosan bánjunk a mennyiséggel, mivel erős aromája keserűvé teheti az ételt.

Érdekesség: Főleg a bolgár konyha használja előszeretettel, de a román és olasz konyhában sem ismeretlen. Magyarországon is kedvelt fűszernövény volt, bár érzésem szerint mostanra feledésbe merült kicsit.

Banánvirág

banánvirágLatin név: Musa spp.

Család:
Banánfélék (Musaceae)

Származás:
Ázsiából származik, írásos emlékekben először i.e. 600 körül bukkan fel, buddhista iratokban, a görögök i.e. előtt 300 környékén már biztosan ismerték, Nagy sándor katonái állítólag megízlelték az indiai hadjárat során. Portugál gyarmatosítók a 15-16. században kezdték el a telepítését Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában, az amerikai kontinensen ezután viszonylag gyorsan elterjedt, és a rabszolgák egyik táplálékává vált. A viktoriánus időkben Európában még nem túl ismert, bár már kapható.

Vitamin és ásványianyag tartalom
: A banán termése: A, B1, B2, B3, B5, B6, B9, C vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket tartalmaz.

Gyógyhatás:
Könnyen emészthető, ezért már kisbabáknak is adható. (110 perc alatt kiürül a gyomorból) Gyomorfekélyben szendvedőknek ajánlott.

A virág felhasználása:
Lila-barna torpedó alakú virágát banánszívnek is hívják, és a délkelet-ázsiai, bengáli és keralai(India) konyha szívesen használja. Nyersen mártásokkal, vagy levesekbe, currykbe főzve.
Thaiföldön nyersen felszeletelve kínálják csirkehús mellé, valamilyen mártással. A Fülöp-szigeteken csak marhahús mellé eszik. Vietnamban salátaként fogyasztják. Csak frissen jó, ha a külső burka még fényes.

Főzés esetén meg kell szabadítani a külső burkától, fel kell szeletelni, s legfeljebb 20 percig, alacsony hőfokon főzni, vagy dinsztelni.

Egyéb részek felhasználása:
A banán gyümölcsét fogyaszthatjuk nyersen, vagy chipsnek megsütve, lekvárnak, turmixokba, vagy megfőzbe egyéb ételekbe, különösen a főzőbanán néven ismert fajtáját. Leveleit használják esernyőnek (vízállóak), főtt ételek csomagolására és szállítására, és akár még házépítésre is. Dél-Indiában tradicionálisan banánleveleken szolgálják fel az ételeket.

Érdekesség:
A banán a negyedik legfontosabb növény a világon, a rizs, búza és kukorica után.
A termesztett banán magmentes, aszexuálisan szaporítják, így lényegében klónozzák, ami csökkenti a betegségekkel szembeni ellenállóképességét. A vadon növő banánok számos nagy, kemény magot tartalmaznak.
A banán valójában bogyótermés, és azért görbül meg, mert eredetileg a talaj felé fejlődnek, de megpróbálnak a nap felé fordulni.
Jules Verne Nyolcvan nap a Föld körüljében részletesen leírja a banánt.
A sztereotípiáink szerint a banánt majmok előszeretettel fogyasztják, így azt sokszor rasszista megnyilvánulásokhoz használják. Ugyanígy mivel alakja és mérete hasonlít, fallikus szimbólum is.
Felhasznált irodalom:

Angyalgyökér

Latin név: Angelica archangelica   

Egyéb elnevezései:
angyalfű, angyelika, angelikafű, arkangyalfű

Család:
Ernyősök (Apiaceae)

Származás:
Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos.Már a középkori kolostorokban is termesztették és használták.
A kínai angyalgyökér (Dong Quai, Angelica sinensis) Kínában, Koreában és Japánban honos.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
Gyökere illóolajat, melynek fő komponensei a pinén, szabinén, fellandrén, valamint furokumarinokat (angelicin, bergaptén), makrociklikus laktonokat (illatanyagok), angelikasavat, angelicint, viaszt, gyantát, pektint, csersavat, keserűanyagot, keményítőt és szerves savat tartalmaz.
A kínai angyalgyökér (Dong Quai) A, E és B12 vitamint, legalább hatféle kumarin-származékot, ferulsavat, poliszacharidokat tartalmaz.

Gyógyhatás:
Vizelet- és szélhajtó, étvágyjavító, idegerősítő, gyomor- és bélproblmákkal küzdők étrendjében értékes fűszer. A kínai angyalgyökér kiváló mindenféle nőgyógyászati probléma enyhítésére a szabálytalan menstruációtól kezdve a klimax tüneteiig. a ferulsav és a poliszacharidok megelőzik a görcsöket, gátolják a véralvadást, ellazítják a hajszálereket.

A virág felhasználása:
Lila és rózsaszín között játszó virágai az édesköményhez vagy zellerhez hasonló ízűek. Tengeri halételek díszítőjének ajánlják, de nyersen salátákba is jó lehet. A perzsák a szirmokat egy Advieh nevű fűszerkeverékbe használják, amivel rizs-, csirke- és babételeket ízesítenek.

Egyéb részek felhasználása:
Levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője lehet. Szárát cukorban főzve kandírozhatjuk, és süteményeket díszíthetünk vele, de van ahol tápszerként fogyasztják. Gyomorkeserűk, Altvater típusú likőrök alapanyaga.

Figyelmeztetés:
Kesztyűben dolgozzunk a növénnyel, mert kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosítja.
Annál aki hosszabb időn keresztül fogyasztja a teáját, fényérzékenység alakulhat ki.
Gyomor és nyombélfekélyben szenvedő betegek nem használhatják belsőleg a gyökérből előállított készítményeket.

Érdekesség
: Az Archangelica elnevezés a görög “arkhangelos”-ból, arkangyalból jön, mert úgy tartják, Gabriel arkangyal mondta azt az embereknek, hogy gyógyszerként használják.
kép: Marahami

Akác

Latin név: Robinia pseudoacacia

Egyéb elnevezései: fehér akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska, szentjánoskenyérfa

Család:  Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: Észak-Amerikában honos, Magyarországra a XVIII. században került, a futóhomok megkötésére telepítették.

Vitamin és ásványianyag tartalom: Hatóanyagai a különböző lektinek, a virág pedig illóolajat (linalolt) tartalmaz.

Gyógyhatás: Köhögéscsillapító hatású, de használható túlzott gyomorsav-termelődés esetén is.

A virág felhasználása: A virágokat a fürtökről leszedve, megszárítva teákba, italokba használhatjuk, valamint palacsintatésztába mártva kisüthetjük, porcukorral mint édesség, cukrozatlanul hús mellé köretként kiváló. Készül belőle pálinka is.

Egyéb részek felhasználása: Az akácméz ismert és kedvelt mézfajta, számtalan felhasználási lehetőséggel. Fája pedig kemény és tartós, jó alapanyag épületfának, tűzifának, szőlőkarónak, talpfának.

Érdekesség: Úgy tartják, a Robinia nevet Jezsuita misszionáriusok adták a fának, mert úgy hitték, ez a fa segítette Szent Jánost a vadonban, de a fehér akác csak Észak-Amerikában honos, az Új testamentum akáca minden bizonnyal a Spanyolországban és Szíriában is honos akácfával (acacia nemzettség) azonos, melynek termését szentjánoskenyér néven árusítják az üzletekben.
A Robinia ma az észak-amerikai nemzettséget jelöli, de eocén és miocén idejű kövekben Európában is találtak nyomokat.

Felhasznált irodalom: 

Robinia pseudoacacia – wikipedia
Akác – wikipedia
Akác – hazipatika.com