Fehérmályva

fehermalyvaLatin név: Althaea officinalis

Egyéb elnevezései: orvosi ziliz, bársonyos mályva, ejbis

Család: Mályvafélék (Malvaceae)

Származás: afrikai eredetű gyógy- és dísznövény.

Vitamin és ásványianyag tartalom: A gyökér B1- B2- C-vitamint, nyálkaanyagot, keményítőt, pektint, a levéldrog nyálkát, flavonoidokat és illóolajat tartalmaz.

Gyógyhatás: a gyökér, a levél és virágok főzetét húgycsőgyulladás, vesekő, bőr- és emésztési problémákra, mint a száj gyulladásai, gyomorfekély, gyomorgyulladás (gastritis) és vastagbélgyulladás (colitis) kezelésére használják. Serkenti a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket.

A virág felhasználása: Mint gyógynövény, elsősorban teákban, főzetekben használhatjuk. Halvány rózsaszínes virága emellett mint valamennyi ehető virág, díszítő funkciót is elláthat. Én elsősorban salátákhoz, zöldségekhez, édességekhez de akár húsokhoz is használható. Augusztus és szeptember között virágzik.

Egyéb részek felhasználása: Már az ókorban használták ételbe, szerte a világon. A feljegyzések szerint római, kínai, egyiptomi, szíriai, görög ételek hozzávalója volt. Gyökere megfőzve, majd vajjal és vöröshagymával megsütve ízletes fogás. Gyógynövényként teaként, főzetként, borogatásként alkalmazzák.

Érdekesség: A növény latin neve, “althea” a görög gyógyítás szóból származik, utalva gyógyhatására.

Forrás: en.wikipedia – Althaea_officinalis
hu.wikipedia – Althaea_officinalis
hazipatika.com – Orvosi_ziliz

Kép : .Bambo.

Feijoa/ ananász guava

pineapple guavaLatin név: Feijoa sellowiana, átnevezték acca sellowiananak, de legtöbben még mindig a régit használják.

Egyéb elnevezései: feijoa, ananász guava

Család: Myrtaceae – mirtuszfélék

Származás: Brazília déli részén, Uruguayban, Argentína északi részén és Columbia egyes részein honos, megtalálható Észak-Amerika egyes részein ( pl Dél-Karolina, Észak Kalifornia, Louisiana) és Új-Zélandon is.

A virág felhasználása: A virág felhasználásáról nem esik szó, csak annyit írnak róla, hogy ehető és enyhén édes íze van. Viszont mivel szép élénkpiros szirmai vannak, salátáknak és édességeknek esetleg a gyümölcséből készült ételeknek biztosan kitűnő díszítője.

Egyéb részek felhasználása: Gyümölcse édes, aromás ízű, Új-Zélandon kedvelt kerti növény, szezonjában szinte bárhol elérhető a szigeten. Mivel viszonylag rövid ideig áll el, jellemzően nem sok kerül belőle exportálásra, így Európában nem igazán ismert.
Fogyasztják nyersen, vagy készítenek belőle/vele bort, vodkát, joghurtot, gyümölcsitalt, lekvárt, kompótot, jégkrémet. Elterjedt chutney hozzávaló.

Érdekesség: Nevét egy brazil botanikus, Joao da Silva Feijó után kapta.

Forrás: wikipedia -Feijoa
Kép: Nemo’s great uncle

Fukszia

fuksziaLatin név: Fuchsia

Család: Onagraceae, ligetszépefélék

Származás: körülbelül 100 fajtájának nagy része Dél-Amerikában honos, de akad pár mexikói, új-zélandi és tahiti-i is.

A virág felhasználása: Gyaníthatóan valamennyi fajátja ehető, de erről sajnos nincs pontos adatom. A szirmok íze kissé fanyar, savanykás, nem is az íze, mint inkább a színe és alakja miatt érdekes.
Ebből fakadóan leginkább díszítésre használhatjuk, élénk, jellemzően rózsaszín-lila színei (de a színskála a fehértől a sötétpirosig terjed) feldobhatják a legunalmasabbnak gondolt ételt is. Én úgy gondolom, salátákhoz, húsételekhez, desszertekhez passzolhat a leginkább.

Egyéb részek felhasználása: Bogyója is ehető, ízéről azt mondják, olyan, mintha egy finom szőlőt feketeborssal ízesítettek volna.

Érdekesség:  A 17. században azonosították, és 1703-ban Charles Plumier nevezte el egy német botanikus, Fusch (1501-1566) után.
Európába, azon belül is Angliába állítólag egy matróz hozta, és adta a feleségének.
A 18. században növénygyüjtő lázban égett Anglia, aminek hatására egyre több fuksziafaj került át Amerikából, és hibrideket is létrehoztak. 1835 és 1850 között hihetetlen mennyiségben érkezett a növény, művelését a két háború bár visszavetette, de 1949 után újult lendülettel kezdtek el vele foglalkozni.
A fukszia hosszú életű növény, a legöregebb ma is élő tövet 1899-ben ültették.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Fuchsia
Kép: philipbouchard http://flickr.com/photos/pbouchard/2250272920/