Illatos ibolya

ibolyaLatin név: Viola odorata

Egyéb elnevezései: lila ibolya, violetta, vénuszvirág, bájos ibolya, erdei ibolya, márciusi ibolya

Család: Ibolyafélék (Violaceae)

Származás:  Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is elterjedt, Vadon bükkösökben, gyertyános-tölgyeseknek, mészkerülő erdőkben, sziklaerdőkben található meg.

Gyógyhatás: Forrázata enyhe hashajtó, hörghurut, köhögés, álmatlanság, fejfájás elleni teák alkotóeleme, de idegnyugtatóként, köptetőként, izzasztószerként is használható.

A virág felhasználása: Édes ízű. Salátákba, gyümölcssalátákba, torták, édességek díszétésére kiváló akár nyersen, akár kandírozva. Limonádét, frissítő italokat vagy akár könnyedebb, gyümölcsös koktélokat tehetünk izgalmasabbá beledobott ibolyával. Ahogy a rózsaszirmokat, ezt is jégkockába vagy zselébe zárhatjuk.

Érdekesség: Virágából az egyik legdrágább illóolajat vonják ki. Március-május közt virágzik.

forrás: wikipedia - Viola_odorata
kép:  Anne Tanne

kisvirag, 2009.02.10 | Kategória:Dísznövény, Fűszer- és gyógynövény | Nincs komment -

Hölgyestike

Hölgyestike

Latin név: Hesperis matronalis

Egyéb elnevezései: angolul számtalan néven ismert, mint: Dame’s Rocket, Damask Violet, Dame’s Violet, Dames-wort, Dame’s Gilliflower, Night Scented Gilliflower, Queen’s Gilliflower, Rogue’s Gilliflower, Summer Lilac, Sweet Rocket, Mother-of-the-evening

Család: Brassicaceae - Keresztesvirágúak

Származás: Eurázsiában honos, a világon régóta ismert és kedvelt dísznövény.

A virág felhasználása: A lilás, ritkán fehér virágú hölgyestike elsősorban dísznövényként ismert. Habár ehető, szirmai kesernyések, ezért inkább csak díszítőelemként érdemes használni, szép színt adhat főleg salátáknak, de kipróbálhatjuk húsokhoz, édességekhez is.

Érdekesség: Gyakran összetévesztik a lángvirággal (Phlox) De míg a hölgyestikének leggyakrabban négy szirma van, addig a lángvirágnak öt. A virágzási időszak májustól augusztusig tart.
Latin neve, a Hesperis görög eredetű szó, és estét jelent, amit valószínűleg azért kapott, mert estefelé sokkal erőteljesebbé válik az ibolyáéhoz hasonló illata.
Ugyanezen tulajdonsága miatt nevezzük mi magyarok is hölgyestikének.

Forrás: wikipedia - Hesperis_matronalis
kép:  anitagould

kisvirag, 2009.02.8 | Kategória:Dísznövény | Nincs komment -

Visszatérek

viragbackElőször is szeretnék minden kedves rendszeres olvasómtól elnézést kérni, amiért ilyen nagyon sokáig ehető virág nélkül hagytam őket, no meg persze minden kedves érdeklődőtől is, hogy olyan rég volt itt frissítés.
Aki figyelte a másik blogomat, tudhatja, elég komoly változások történtek az életemben, másfél hónapig nem volt internetelérésem itthon, és hogy egyszerűen nem fért bele, hogy ezzel is foglalkozzam.
Mostanra konszolidálódott a helyzet, és remélem újult erővel és lelkesedéssel tudom belevetni magam az ehető virágok témakörébe, főleg, hogy hamarosan itt a tavasz, és a kísérletező kedvű háziasszonyok számára eljöhet az idő, hogy belevessék maguk a témába nem csak elméletileg, de gyakorlatilag is!
Első körben frissítettem a blogmotort, megoldottam a spamkomment kérdést, sajnos mikor feltűntek csak annyit tudtam tenni, hogy moderálandóvá tettem minden kommentet, így áldozatul eset pár rendes komment is, amit azóta kiszabadítottam.
Tőlük külön elnézést kérek, amiért oly soká hallgattattak meg.
Tehát, mostmár újra lehet azonnal kommentelni, csak a CAPTCHAt (kapcát) kell kitölteni.
Holnap reggel pedig jön a hölgyestike!

Köszönöm mindenki türelmét és kitartását!

kisvirag, 2009.02.7 | Kategória:Blog | Nincs komment -

Hibiszkusz

hibiszkuszLatin név: Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa

Egyéb elnevezései: kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)

Család:  Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
 
Származás: Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.

Vitamin és ásványianyag tartalom: C vitamin

Gyógyhatás: köptető, köhögéscsillapító, torokgyulladásra használják.

A virág felhasználása: A források alapján csak a fentebbi három fajról állíthatom biztosan, hogy ehető. Emellett persze előfordulhat, hogy egyéb, kevésbé ismert fajai is fogyaszthatóak. Itthon elsősorban gyógyteaként ismert. A rosellet használják ételszínezésre is (piros), valamint szirupként is megtalálható (főleg szenegáli közösségekben). A mexikói konyha fűszerként használja. Szárítva ahogy említettem teaként, frissen pedig díszítésként salátába, édességekhez jó.

Egyéb részek felhasználása: A roselle leveleit a spenót csípős helyettesítőjeként haználják a szenegáliak, de a burmai chin baung kyaw curry egyik fő összetevője is.

Érdekesség: A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.
A kínai hibiszkusz virágának megjelenése elég változatos. Az angol wikipedia szócikknél megtekinthetjük, milyen sokszínű is.

Forrás:
wikipedia - Hibiscus sabdariffa(angol)
wikipedia - Hibiszkusz

Kép: melop

kisvirag, 2008.10.29 | Kategória:Dísznövény, Fűszer- és gyógynövény | Nincs komment -

Hárs

hársfa virágLatin név: Tilia spp.

Család: Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)

Származás: A Kárpát-medencében három faja honos, az ezüsthárs (Tilia argentea), a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) valamint utóbbi kettő természetes hibridje, az európai hárs (Tilia × europaea). Ezek közül az ezüsthárs virága alkalmatlan teának, a legjobb pedig a kislevelű hársé.

Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók, e-vitamin.

Gyógyhatás: nátha, idült köhögés, hörghurut, reuma, köszvény és vese okozta altesti bántalmak esetén használják,  valamint  Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet. Huzamosabb ideig nem ajánlott a fogyasztása, mert szívpanaszokat okozhat.

A virág felhasználása: Elsősorban teaként használjuk. Nem csak gyógyteaként, élvezeti teaként is ismert. A kis- és nagylevelű hárs jó és fontos mézelő növény. A tea mellett fürdővízhez is adhatjuk. Egyes területeken bort is készítenek belőle.
A fa júniusban virágzik.
A virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet. Szedés után rögtön szárítsuk meg a virágokat,tehetjük ezt levegőn vagy 40 fokosra felhevített, nyitott ajtajú sütőben. Ezután vágjuk apróra, majd jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve tároljuk.

Egyéb részek felhasználása: A fa mivel könnyű és könnyen faragható, kezelhető, ismert és kedvelt faanyag. Fafaragáshoz, bútorokhoz, cellulózgyártáshoz, rajzszén készítéséhez, fametszetekhez, facipőkhöz használják.

Érdekesség:  A legidősebb európai hársfát, ami Angliában, Bristolban található, akár kétezer évesre is becsülik. Lehet, hogy ez kicsit túlzó adat, viszont Európa szerte élnek több száz éves hársfák, többek között Szőkedencs temetőjében áll egy közel 700 éves ezüsthárs. Az ezüsthárssal egyébként is sokat találkozhatunk, mert a városok egyik kedvelt díszfája. Állítólag ez az első fa, amit nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek.

Forrás:
wikipedia - Kislevelű hárs
wikipedia - hárs

Kép: Tim Waters

kisvirag, 2008.10.27 | Kategória:Fűszer- és gyógynövény | 3 komment -

Háromszínű árvácska

háromszínű árvácskaLatin név: Viola tricolor

Egyéb elnevezései: vadárvácska, árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, macskaszem, szentháromságfű

Család: Ibolyafélék (Violaceae)

Származás: A háromszínű árvácska egész Európában megtalálható. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.

Hatóanyagai: flavonoidok, szaponin, nyálka, cseranyag, karotinoida, ásványi sók

Gyógyhatás: értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatása van, Külsőleg ekcéma kezelésére alkalmazhatjuk (forrázatát/teáját).

A virág felhasználása: Gyógynövényként forrázatát, teáját használjuk.
Salátához, torták, sütik díszítéséhez, vagy lágy sajtok felszolgálásához ajánlott. Italokhoz, levesekhez is adható. A három szín (jellemzően fehér, sárga lila vagy ibolya) vidámmá és élénkké teheti az egyébként unalmasnak, egyszínűnek tűnő ételeket.

Érdekesség: Nem csak magyarul van viszonylag sok névvariánsa, angol nyelvterületen is számtalan néven illetik, közel 200 variációja ismert.

Forrás: Háromszínű árvácska - wikipedia

Kép: carinemily

kisvirag, 2008.10.22 | Kategória:Fűszer- és gyógynövény | 1 komment -

Hagymavirág

Hagyma virágLatin név: allium spp.

Egyéb elnevezései: vöröshagyma, lilahagyma, snidling vagy metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, medvehagyma

Család: Hagymafélék (Alliaceae)

Származás: A vöröshagyma Közép-, a fokhagyma Elő- és Dél- Ázsiából, a metélőhagyma A Földközi tenger vidékéről származik.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
vöröshagyma: C-vitamin (12%)*, B6 vitamin (9%), B9 vitamin/folsav (5%), B1 vitamin (4%), foszfor (4%) kálium (3%) valamint: B2 vitamin, kalcium, vas, cink (2%), illóolaj.
fokhagyma: fontos ásványi anyagokat, C-vitamint, illóolajat tartalmaz.
snidling / metélőhagyma: C-vitamin, illóolaj

Gyógyhatás:
vöröshagyma: vizelethajtó, étvágygerjesztő, csökkenti a vércukrot.
fokhagyma: emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő, elősegíti az epe- és májműködést
metélőhagyma / snidling: étvágygerjesztő, gyomorerősítő
medvehagyma: krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, enyhíti a szédülést és fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, vértisztító hatású

Virág felhasználása: A virágok íze hasonló, mint a hagymák rendesen felhasznált részeié, így lényegében bárhol használható, ahol hagymát tennénk az ételbe. Azonban úgy gondolom, a hagymaízt érdemes a hagymával megadni, míg a virágokat díszítőelemként felhasználni.
Nem csak a fogyasztásra termesztett allium hagymák virága ehető, hanem valamennyi a nemzettségbe tartozó fajé.
Ajánlom salátákhoz, húsételekhez (vadhoz és halhoz is), zöldségekhez, levesekhez (például mutatós lehet egy jó hagymakrémleves a tetején megszórva hagymavirággal), tésztákra (például medvehagyma pestós tészták díszítéseként), sajtokhoz, rizses ételekhez, pl rizottó.

Egyéb részek felhasználása: Talán nem kell bemutatni a különféle hagymák felhasználását. Szinte csak a képzelet szab határt, a magyar konyha egyik alapfűszere, szokták mondani: minden magyar recept úgy kezdődik: fogj egy fej hagymát, kanál zsíron pirítsd meg :)

Érdekesség: Kevésbé ismert hagymaféle talán a medvehagyma, amiről én is idén hallottam először, viszont elég széles körben felhasználható. Kapni kevésbé lehet, viszont a szerencsés helyen lakók által gyűjthető, gyertyános, tölgyes, vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Levelei és virága mellett hagymáját is felhasználhatjuk, a fokhagymához hasonló módon.
A makói vöröshagyma világhírű, másik blogomban szenteltem is neki egy bejegyzést, ahol azt próbálom körüljárni, mitől is olyan fantasztikus a makói vöröshagyma

*a zárójelben megadott százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak

wikipedia - Allium_cepa vöröshagyma
wikipedia - Allium_sativum fokhagyma
wikipedia - Allium_ursinum medvehagyma
wikipedia - Allium_schoenoprasum metélőhagyma
wikipedia - Hagyma

Kép:  pizzodisevo

kisvirag, 2008.10.16 | Kategória:Fűszer- és gyógynövény, Haszonnövény | 1 komment -

Gumós Begónia

gumós begóniaLatin név: Begonia x tuberhybrida

Család: Begoniaceae

Származás: hibrid fajtákról lévén szó, mondhatnánk azt is, hogy a “laboratóriumból”. A begóniák egyébként Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában honosak, trópusi és szubtrópusi környezetben.

A virág felhasználása: citrusos íze van, és elsősorban díszítőelemként használhatjuk, salátákba, és szerintem húsételekhez is, a fantáziánkra van bízva.

Figyelmeztetés: Csak a hibridek ehetőek!
Fogyasztása nem ajánlott köszvényes, veseköves, reumás betegeknek!

Képbillbarber

kisvirag, 2008.09.11 | Kategória:Dísznövény | 3 komment -

Feijoa/ ananász guava

pineapple guavaLatin név: Feijoa sellowiana, átnevezték acca sellowiananak, de legtöbben még mindig a régit használják.

Egyéb elnevezései: feijoa, ananász guava

Család: Myrtaceae - mirtuszfélék

Származás: Brazília déli részén, Uruguayban, Argentína északi részén és Columbia egyes részein honos, megtalálható Észak-Amerika egyes részein ( pl Dél-Karolina, Észak Kalifornia, Louisiana) és Új-Zélandon is.

A virág felhasználása: A virág felhasználásáról nem esik szó, csak annyit írnak róla, hogy ehető és enyhén édes íze van. Viszont mivel szép élénkpiros szirmai vannak, salátáknak és édességeknek esetleg a gyümölcséből készült ételeknek biztosan kitűnő díszítője.

Egyéb részek felhasználása: Gyümölcse édes, aromás ízű, Új-Zélandon kedvelt kerti növény, szezonjában szinte bárhol elérhető a szigeten. Mivel viszonylag rövid ideig áll el, jellemzően nem sok kerül belőle exportálásra, így Európában nem igazán ismert.
Fogyasztják nyersen, vagy készítenek belőle/vele bort, vodkát, joghurtot, gyümölcsitalt, lekvárt, kompótot, jégkrémet. Elterjedt chutney hozzávaló.

Érdekesség: Nevét egy brazil botanikus, Joao da Silva Feijó után kapta.

Forrás: wikipedia -Feijoa
Kép: Nemo’s great uncle

kisvirag, 2008.08.25 | Kategória:Haszonnövény | Nincs komment -

Fukszia

fuksziaLatin név: Fuchsia

Család: Onagraceae, ligetszépefélék

Származás: körülbelül 100 fajtájának nagy része Dél-Amerikában honos, de akad pár mexikói, új-zélandi és tahiti-i is.

A virág felhasználása: Gyaníthatóan valamennyi fajátja ehető, de erről sajnos nincs pontos adatom. A szirmok íze kissé fanyar, savanykás, nem is az íze, mint inkább a színe és alakja miatt érdekes.
Ebből fakadóan leginkább díszítésre használhatjuk, élénk, jellemzően rózsaszín-lila színei (de a színskála a fehértől a sötétpirosig terjed) feldobhatják a legunalmasabbnak gondolt ételt is. Én úgy gondolom, salátákhoz, húsételekhez, desszertekhez passzolhat a leginkább.

Egyéb részek felhasználása: Bogyója is ehető, ízéről azt mondják, olyan, mintha egy finom szőlőt feketeborssal ízesítettek volna.

Érdekesség:  A 17. században azonosították, és 1703-ban Charles Plumier nevezte el egy német botanikus, Fusch (1501-1566) után.
Európába, azon belül is Angliába állítólag egy matróz hozta, és adta a feleségének.
A 18. században növénygyüjtő lázban égett Anglia, aminek hatására egyre több fuksziafaj került át Amerikából, és hibrideket is létrehoztak. 1835 és 1850 között hihetetlen mennyiségben érkezett a növény, művelését a két háború bár visszavetette, de 1949 után újult lendülettel kezdtek el vele foglalkozni.
A fukszia hosszú életű növény, a legöregebb ma is élő tövet 1899-ben ültették.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Fuchsia
Kép: philipbouchard http://flickr.com/photos/pbouchard/2250272920/

kisvirag, 2008.08.10 | Kategória:Dísznövény | Nincs komment -