<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	>

<channel>
	<title>Ehető virágok</title>
	<atom:link href="http://ehetovirag.kisvirag.net/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://ehetovirag.kisvirag.net</link>
	<description>A virág nem csak szép és illatos, de finom is lehet.</description>
	<pubDate>Wed, 29 Oct 2008 10:23:08 +0000</pubDate>
	<generator>http://wordpress.org/?v=2.5.1</generator>
	<language>en</language>
			<item>
		<title>Hibiszkusz</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/29/hibiszkusz/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/29/hibiszkusz/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 29 Oct 2008 10:23:08 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Dísznövény]]></category>

		<category><![CDATA[Fűszer- és gyógynövény]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[H]]></category>

		<category><![CDATA[ital]]></category>

		<category><![CDATA[mályvafélék]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=62</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa
Egyéb elnevezései: kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)
Család:  Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
 
Származás: Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.
Vitamin [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/10/hibiszkusz.jpg" alt="hibiszkusz" width="350" height="261" />Latin név:</strong> Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)</p>
<p><strong>Család:</strong>  Mályvafélék (Malvaceae)<br />
 <br />
<strong>Alcsalád:</strong> Mályvaformák (Malvoideae)<br />
 <br />
<strong>Származás:</strong> Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.</p>
<p><strong>Vitamin és ásványianyag tartalom:</strong> C vitamin</p>
<p><strong>Gyógyhatás</strong>: köptető, köhögéscsillapító, torokgyulladásra használják.</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> A források alapján csak a fentebbi három fajról állíthatom biztosan, hogy ehető. Emellett persze előfordulhat, hogy egyéb, kevésbé ismert fajai is fogyaszthatóak. Itthon elsősorban gyógyteaként ismert. A rosellet használják ételszínezésre is (piros), valamint szirupként is megtalálható (főleg szenegáli közösségekben). A mexikói konyha fűszerként használja. Szárítva ahogy említettem teaként, frissen pedig díszítésként salátába, édességekhez jó.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> A roselle leveleit a spenót csípős helyettesítőjeként haználják a szenegáliak, de a burmai chin baung kyaw curry egyik fő összetevője is.</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong> A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.<br />
A kínai hibiszkusz virágának megjelenése elég változatos. Az <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Hibiscus_rosa-sinensis">angol wikipedia szócikknél</a> megtekinthetjük, milyen sokszínű is.</p>
<p><strong>Forrás:<br />
</strong><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Hibiscus_sabdariffa">wikipedia - Hibiscus sabdariffa(angol)</a><br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Hibiszkusz">wikipedia - Hibiszkusz</a></p>
<p><strong>Kép</strong>: <a href="http://www.flickr.com/photos/melop/52886963/">melop</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/29/hibiszkusz/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Hárs</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/27/hars/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/27/hars/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 27 Oct 2008 15:32:57 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Fűszer- és gyógynövény]]></category>

		<category><![CDATA[H]]></category>

		<category><![CDATA[ital]]></category>

		<category><![CDATA[mályvafélék]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=60</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Tilia spp.
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)
Származás: A Kárpát-medencében három faja honos, az ezüsthárs (Tilia argentea), a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) valamint utóbbi kettő természetes hibridje, az európai hárs (Tilia × europaea). Ezek közül az ezüsthárs virága alkalmatlan teának, a legjobb pedig a kislevelű hársé.
Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/10/hars.jpg" alt="hársfa virág" width="263" height="350" />Latin név</strong>: Tilia spp.</p>
<p><strong>Család</strong>: Mályvafélék (Malvaceae)<br />
 <br />
<strong>Alcsalád</strong>: Hársfaformák (Tilioideae)</p>
<p><strong>Származás</strong>: A Kárpát-medencében három faja honos, az ezüsthárs <em>(Tilia argentea)</em>, a kislevelű <em>(Tilia cordata)</em> és a nagylevelű hárs <em>(Tilia platyphyllos)</em> valamint utóbbi kettő természetes hibridje, az európai hárs <em>(Tilia × europaea)</em>. Ezek közül az ezüsthárs virága alkalmatlan teának, a legjobb pedig a kislevelű hársé.</p>
<p><strong>Hatóanyagai</strong>: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók, e-vitamin.</p>
<p><strong>Gyógyhatás</strong>: nátha, idült köhögés, hörghurut, reuma, köszvény és vese okozta altesti bántalmak esetén használják,  valamint  Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet. Huzamosabb ideig nem ajánlott a fogyasztása, mert szívpanaszokat okozhat.</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> Elsősorban teaként használjuk. Nem csak gyógyteaként, élvezeti teaként is ismert. A kis- és nagylevelű hárs jó és fontos mézelő növény. A tea mellett fürdővízhez is adhatjuk. Egyes területeken bort is készítenek belőle.<br />
A fa júniusban virágzik.<br />
A virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet. Szedés után rögtön szárítsuk meg a virágokat,tehetjük ezt levegőn vagy 40 fokosra felhevített, nyitott ajtajú sütőben. Ezután vágjuk apróra, majd jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve tároljuk.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> A fa mivel könnyű és könnyen faragható, kezelhető, ismert és kedvelt faanyag. Fafaragáshoz, bútorokhoz, cellulózgyártáshoz, rajzszén készítéséhez, fametszetekhez, facipőkhöz használják.</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong>  A legidősebb európai hársfát, ami Angliában, Bristolban található, akár kétezer évesre is becsülik. Lehet, hogy ez kicsit túlzó adat, viszont Európa szerte élnek több száz éves hársfák, többek között Szőkedencs temetőjében áll egy közel 700 éves ezüsthárs. Az ezüsthárssal egyébként is sokat találkozhatunk, mert a városok egyik kedvelt díszfája. Állítólag ez az első fa, amit nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek.</p>
<p><strong>Forrás:<br />
</strong><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kislevel%C5%B1_h%C3%A1rs">wikipedia - Kislevelű hárs</a><br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Hárs">wikipedia - hárs</a></p>
<p><strong>Kép</strong>: <a href="http://www.flickr.com/photos/tim-waters/181390725/">Tim Waters</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/27/hars/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Háromszínű árvácska</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/22/haromszinu-arvacska/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/22/haromszinu-arvacska/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 22 Oct 2008 12:58:47 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Fűszer- és gyógynövény]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[H]]></category>

		<category><![CDATA[ibolyafélék]]></category>

		<category><![CDATA[ital]]></category>

		<category><![CDATA[leves]]></category>

		<category><![CDATA[sajt]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=58</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Viola tricolor
Egyéb elnevezései: vadárvácska, árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, macskaszem, szentháromságfű
Család: Ibolyafélék (Violaceae)
Származás: A háromszínű árvácska egész Európában megtalálható. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.
Hatóanyagai: flavonoidok, szaponin, nyálka, cseranyag, karotinoida, ásványi sók
Gyógyhatás: értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatása van, Külsőleg ekcéma kezelésére alkalmazhatjuk (forrázatát/teáját).
A virág felhasználása: Gyógynövényként forrázatát, teáját használjuk.
Salátához, torták, sütik díszítéséhez, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/10/arvacska.jpg" alt="háromszínű árvácska" width="300" height="364" />Latin név:</strong> Viola tricolor</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> vadárvácska, árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, macskaszem, szentháromságfű</p>
<p><strong>Család:</strong> Ibolyafélék (Violaceae)</p>
<p><strong>Származás</strong>: A háromszínű árvácska egész Európában megtalálható. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.</p>
<p><strong>Hatóanyagai</strong>: flavonoidok, szaponin, nyálka, cseranyag, karotinoida, ásványi sók</p>
<p><strong>Gyógyhatás:</strong> értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatása van, Külsőleg ekcéma kezelésére alkalmazhatjuk (forrázatát/teáját).</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> Gyógynövényként forrázatát, teáját használjuk.<br />
Salátához, torták, sütik díszítéséhez, vagy lágy sajtok felszolgálásához ajánlott. Italokhoz, levesekhez is adható. A három szín (jellemzően fehér, sárga lila vagy ibolya) vidámmá és élénkké teheti az egyébként unalmasnak, egyszínűnek tűnő ételeket.</p>
<p><strong>Érdekesség</strong>: Nem csak magyarul van viszonylag sok névvariánsa, angol nyelvterületen is számtalan néven illetik, közel 200 variációja ismert.</p>
<p><strong>Forrás:</strong> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A1romsz%C3%ADn%C5%B1_%C3%A1rv%C3%A1cska">Háromszínű árvácska - wikipedia<br />
</a><br />
<strong>Kép</strong>: <a href="http://www.flickr.com/photos/carinemily/644052381/">carinemily</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/22/haromszinu-arvacska/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Hagymavirág</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/16/hagymavirag/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/16/hagymavirag/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 16 Oct 2008 13:32:27 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Fűszer- és gyógynövény]]></category>

		<category><![CDATA[Haszonnövény]]></category>

		<category><![CDATA[H]]></category>

		<category><![CDATA[hagymafélék]]></category>

		<category><![CDATA[hal]]></category>

		<category><![CDATA[hús]]></category>

		<category><![CDATA[leves]]></category>

		<category><![CDATA[rizs]]></category>

		<category><![CDATA[sajt]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<category><![CDATA[teszta]]></category>

		<category><![CDATA[vadhús]]></category>

		<category><![CDATA[zöldség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=56</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: allium spp.
Egyéb elnevezései: vöröshagyma, lilahagyma, snidling vagy metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, medvehagyma
Család: Hagymafélék (Alliaceae)
Származás: A vöröshagyma Közép-, a fokhagyma Elő- és Dél- Ázsiából, a metélőhagyma A Földközi tenger vidékéről származik.
Vitamin és ásványianyag tartalom:
vöröshagyma: C-vitamin (12%)*, B6 vitamin (9%), B9 vitamin/folsav (5%), B1 vitamin (4%), foszfor (4%) kálium (3%) valamint: B2 vitamin, kalcium, vas, cink [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/10/hagymavirag.jpg" alt="Hagyma virág" width="263" height="350" />Latin név:</strong> allium spp.</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> vöröshagyma, lilahagyma, snidling vagy metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, medvehagyma</p>
<p><strong>Család</strong>: Hagymafélék (Alliaceae)</p>
<p><strong>Származás:</strong> A vöröshagyma Közép-, a fokhagyma Elő- és Dél- Ázsiából, a metélőhagyma A Földközi tenger vidékéről származik.</p>
<p><strong>Vitamin és ásványianyag tartalom</strong>:<br />
<em><span style="text-decoration: underline;">vöröshagyma</span>:</em> C-vitamin (12%)*, B6 vitamin (9%), B9 vitamin/folsav (5%), B1 vitamin (4%), foszfor (4%) kálium (3%) valamint: B2 vitamin, kalcium, vas, cink (2%), illóolaj.<br />
<em><span style="text-decoration: underline;">fokhagyma</span></em>: fontos ásványi anyagokat, C-vitamint, illóolajat tartalmaz.<br />
<em><span style="text-decoration: underline;">snidling / metélőhagyma</span></em>: C-vitamin, illóolaj</p>
<p><strong>Gyógyhatás:</strong><br />
<em><span style="text-decoration: underline;">vöröshagyma:</span></em> vizelethajtó, étvágygerjesztő, csökkenti a vércukrot.<br />
<span style="text-decoration: underline;"><em>fokhagyma</em>:</span> emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő, elősegíti az epe- és májműködést<br />
<em><span style="text-decoration: underline;">metélőhagyma / snidling:</span></em> étvágygerjesztő, gyomorerősítő<br />
<span style="text-decoration: underline;"><em>medvehagyma</em>:</span> krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, enyhíti a szédülést és fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, vértisztító hatású</p>
<p><strong>Virág felhasználása:</strong> A virágok íze hasonló, mint a hagymák rendesen felhasznált részeié, így lényegében bárhol használható, ahol hagymát tennénk az ételbe. Azonban úgy gondolom, a hagymaízt érdemes a hagymával megadni, míg a virágokat díszítőelemként felhasználni.<br />
Nem csak a fogyasztásra termesztett allium hagymák virága ehető, hanem valamennyi a nemzettségbe tartozó fajé.<br />
Ajánlom salátákhoz, húsételekhez (vadhoz és halhoz is), zöldségekhez, levesekhez (például mutatós lehet egy jó hagymakrémleves a tetején megszórva hagymavirággal), tésztákra (például medvehagyma pestós tészták díszítéseként), sajtokhoz, rizses ételekhez, pl rizottó.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> Talán nem kell bemutatni a különféle hagymák felhasználását. Szinte csak a képzelet szab határt, a magyar konyha egyik alapfűszere, szokták mondani: minden magyar recept úgy kezdődik: fogj egy fej hagymát, kanál zsíron pirítsd meg :)</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong> Kevésbé ismert hagymaféle talán a medvehagyma, amiről én is idén hallottam először, viszont elég széles körben felhasználható. Kapni kevésbé lehet, viszont a szerencsés helyen lakók által gyűjthető, gyertyános, tölgyes, vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Levelei és virága mellett hagymáját is felhasználhatjuk, a fokhagymához hasonló módon.<br />
A makói vöröshagyma világhírű, másik blogomban szenteltem is neki egy bejegyzést, ahol azt próbálom körüljárni, mitől is olyan <a title="Makói vöröshagyma" href="http://kisviraginitaly.freeblog.hu/archives/2008/03/17/VKF_XIV_A_makoi_hagyma/" target="_blank">fantasztikus a makói vöröshagyma </a></p>
<p>*a zárójelben megadott százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak</p>
<p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Allium_cepa">wikipedia - Allium_cepa</a> vöröshagyma<br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Allium_sativum">wikipedia - Allium_sativum</a> fokhagyma<br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Allium_ursinum">wikipedia - Allium_ursinum</a> medvehagyma<br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Allium_schoenoprasum">wikipedia - Allium_schoenoprasum</a> metélőhagyma<br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Hagyma">wikipedia - Hagyma</a></p>
<p>Kép:  <a title="hagymavirág" href="http://flickr.com/photos/globetrotter1937/531592540/" target="_blank">pizzodisevo</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/10/16/hagymavirag/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Gumós Begónia</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/09/11/gumos-begonia/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/09/11/gumos-begonia/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 11 Sep 2008 13:01:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Dísznövény]]></category>

		<category><![CDATA[begonicae]]></category>

		<category><![CDATA[G]]></category>

		<category><![CDATA[hús]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=54</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Begonia x tuberhybrida
Család: Begoniaceae
Származás: hibrid fajtákról lévén szó, mondhatnánk azt is, hogy a &#8220;laboratóriumból&#8221;. A begóniák egyébként Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában honosak, trópusi és szubtrópusi környezetben.
A virág felhasználása: citrusos íze van, és elsősorban díszítőelemként használhatjuk, salátákba, és szerintem húsételekhez is, a fantáziánkra van bízva.
Figyelmeztetés: Csak a hibridek ehetőek!
Fogyasztása nem ajánlott köszvényes, veseköves, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/09/gumosbegonia.jpg" alt="gumós begónia" width="225" height="300" />Latin név:</strong> Begonia x tuberhybrida</p>
<p><strong>Család</strong>: Begoniaceae</p>
<p><strong>Származás</strong>: hibrid fajtákról lévén szó, mondhatnánk azt is, hogy a &#8220;laboratóriumból&#8221;. A begóniák egyébként Dél- és Közép-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában honosak, trópusi és szubtrópusi környezetben.</p>
<p><strong>A virág felhasználása</strong>: citrusos íze van, és elsősorban díszítőelemként használhatjuk, salátákba, és szerintem húsételekhez is, a fantáziánkra van bízva.</p>
<p><strong>Figyelmeztetés</strong>: Csak a hibridek ehetőek!<br />
Fogyasztása nem ajánlott köszvényes, veseköves, reumás betegeknek!</p>
<p><strong>Kép</strong>:  <a href="http://flickr.com/photos/21861018@N00/654261538/">billbarber</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/09/11/gumos-begonia/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Feijoa/ ananász guava</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/25/feijoa/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/25/feijoa/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 25 Aug 2008 08:59:30 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Haszonnövény]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[F]]></category>

		<category><![CDATA[mirtuszfélék]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=53</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Feijoa sellowiana, átnevezték acca sellowiananak, de legtöbben még mindig a régit használják.
Egyéb elnevezései: feijoa, ananász guava
Család: Myrtaceae - mirtuszfélék
Származás: Brazília déli részén, Uruguayban, Argentína északi részén és Columbia egyes részein honos, megtalálható Észak-Amerika egyes részein ( pl Dél-Karolina, Észak Kalifornia, Louisiana) és Új-Zélandon is.
A virág felhasználása: A virág felhasználásáról nem esik szó, csak [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/08/guava.jpg" alt="pineapple guava" width="350" height="263" /><strong>Latin név:</strong> Feijoa sellowiana, átnevezték acca sellowiananak, de legtöbben még mindig a régit használják.</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései</strong>: feijoa, ananász guava</p>
<p><strong>Család</strong>: Myrtaceae - mirtuszfélék</p>
<p><strong>Származás</strong>: Brazília déli részén, Uruguayban, Argentína északi részén és Columbia egyes részein honos, megtalálható Észak-Amerika egyes részein ( pl Dél-Karolina, Észak Kalifornia, Louisiana) és Új-Zélandon is.</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> A virág felhasználásáról nem esik szó, csak annyit írnak róla, hogy ehető és enyhén édes íze van. Viszont mivel szép élénkpiros szirmai vannak, salátáknak és édességeknek esetleg a gyümölcséből készült ételeknek biztosan kitűnő díszítője.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása</strong>: Gyümölcse édes, aromás ízű, Új-Zélandon kedvelt kerti növény, szezonjában szinte bárhol elérhető a szigeten. Mivel viszonylag rövid ideig áll el, jellemzően nem sok kerül belőle exportálásra, így Európában nem igazán ismert.<br />
Fogyasztják nyersen, vagy készítenek belőle/vele bort, vodkát, joghurtot, gyümölcsitalt, lekvárt, kompótot, jégkrémet. Elterjedt chutney hozzávaló.</p>
<p><strong>Érdekesség</strong>: Nevét egy brazil botanikus, Joao da Silva Feijó után kapta.</p>
<p><strong>Forrás: </strong><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Feijoa">wikipedia -Feijoa</a><br />
<strong>Kép:</strong> <a href="http://www.flickr.com/photos/maynard/555576489/">Nemo&#8217;s great uncle</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/25/feijoa/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Fukszia</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/10/fukszia/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/10/fukszia/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 10 Aug 2008 16:34:47 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Dísznövény]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[F]]></category>

		<category><![CDATA[hús]]></category>

		<category><![CDATA[ligetszépefélék]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=50</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Fuchsia
Család: Onagraceae, ligetszépefélék
Származás: körülbelül 100 fajtájának nagy része Dél-Amerikában honos, de akad pár mexikói, új-zélandi és tahiti-i is.
A virág felhasználása: Gyaníthatóan valamennyi fajátja ehető, de erről sajnos nincs pontos adatom. A szirmok íze kissé fanyar, savanykás, nem is az íze, mint inkább a színe és alakja miatt érdekes.
Ebből fakadóan leginkább díszítésre használhatjuk, élénk, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/08/fukszia.jpg" alt="fukszia" width="300" height="284" />Latin név:</strong> Fuchsia</p>
<p><strong>Család</strong>: Onagraceae, ligetszépefélék</p>
<p><strong>Származás:</strong> körülbelül 100 fajtájának nagy része Dél-Amerikában honos, de akad pár mexikói, új-zélandi és tahiti-i is.</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> Gyaníthatóan valamennyi fajátja ehető, de erről sajnos nincs pontos adatom. A szirmok íze kissé fanyar, savanykás, nem is az íze, mint inkább a színe és alakja miatt érdekes.<br />
Ebből fakadóan leginkább díszítésre használhatjuk, élénk, jellemzően rózsaszín-lila színei (de a színskála a fehértől a sötétpirosig terjed) feldobhatják a legunalmasabbnak gondolt ételt is. Én úgy gondolom, salátákhoz, húsételekhez, desszertekhez passzolhat a leginkább.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> Bogyója is ehető, ízéről azt mondják, olyan, mintha egy finom szőlőt feketeborssal ízesítettek volna.</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong>  A 17. században azonosították, és 1703-ban Charles Plumier nevezte el egy német botanikus, Fusch (1501-1566) után.<br />
Európába, azon belül is Angliába állítólag egy matróz hozta, és adta a feleségének.<br />
A 18. században növénygyüjtő lázban égett Anglia, aminek hatására egyre több fuksziafaj került át Amerikából, és hibrideket is létrehoztak. 1835 és 1850 között hihetetlen mennyiségben érkezett a növény, művelését a két háború bár visszavetette, de 1949 után újult lendülettel kezdtek el vele foglalkozni.<br />
A fukszia hosszú életű növény, a legöregebb ma is élő tövet 1899-ben ültették.</p>
<p><strong>Forrás:</strong> <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Fuchsia">http://en.wikipedia.org/wiki/Fuchsia</a><br />
<strong>Kép</strong>: philipbouchard <a href="http://flickr.com/photos/pbouchard/2250272920/">http://flickr.com/photos/pbouchard/2250272920/</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/10/fukszia/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Citrusvirág</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/01/citrusvirag/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/01/citrusvirag/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 01 Aug 2008 12:42:46 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Haszonnövény]]></category>

		<category><![CDATA[C]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[ital]]></category>

		<category><![CDATA[Rutaceae]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=48</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: citrus
Egyéb elnevezései: citrom, narancs, lime, qumquat, grapefruit, mandarin
Család: Rutaceae
Származás: Délkelet Ázsia trópusi és szubtrópusi vidékeiről származik eredetileg.
Gyógyhatás: narancsvirág olaj: álmatlanság, depresszió, impotencia, nyugtalanság emésztési zavarok, fejfájás ellen
A virág felhasználása: Nem vettem külön őket, mivel lényegében valamennyi citrusféle virága ehető.Íze a gyümölcséhez hasonló.
A virágokból kinyert illóolajat főleg aromaterápiás termékekhez, fürdővizekbe, párologtatáshoz, inhaláláshoz, külsőleg használják.
A [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/08/narancsvirag.jpg" alt="narancsvirág orange flower" width="300" height="225" />Latin név</strong>: citrus</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> citrom, narancs, lime, qumquat, grapefruit, mandarin</p>
<p><strong>Család</strong>: Rutaceae</p>
<p><strong>Származás:</strong> Délkelet Ázsia trópusi és szubtrópusi vidékeiről származik eredetileg.</p>
<p>Gyógyhatás: narancsvirág olaj: álmatlanság, depresszió, impotencia, nyugtalanság emésztési zavarok, fejfájás ellen</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> Nem vettem külön őket, mivel lényegében valamennyi citrusféle virága ehető.Íze a gyümölcséhez hasonló.<br />
A virágokból kinyert illóolajat főleg aromaterápiás termékekhez, fürdővizekbe, párologtatáshoz, inhaláláshoz, külsőleg használják.<br />
A a narancsvirág párlatából készült víz sok ital karakterisztikáját adja a Közép Keleten, a mediterrán konyha  édességekbe használja, illetve koktélokba, mint például a <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ramos_Gin_Fizz#Ramos_Gin_Fizz">Ramos Ginn Fizz</a>. Mexikóban esküvőre készül belőle süti, mivel tradícionális mennyegzői szimbólum, a tisztaságot szimbolizálja.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> Talán mondani sem kell, milyen sokrétűen felhasználható gyümölcsök a citrusfélék. Frissen, vagy édességekhez, italokhoz, húsételekhez - a citrom köztudottan illik a tengeri halakhoz - salátákhoz, és még sorolhatnám.</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong> A latin citrus szó az ógörög kedros, (cédrus, boróka) szóból jön, valószínűleg etruszk közvetítéssel.<br />
Vannak nyelvek, amelyeknek külön megkülönböztetik az édes és savanyú narancsot. Ilyenkor általában az édes narancs megfelelőjének jelentése: Alma Kínából. (mivel portugál közvetítéssel Kínából érkezett a gyümölcs)<br />
Spanyolországban, Castellón és Valencia provincia tengerpartjának beceneve &#8220;Costa del Azahar&#8221; Azaz Narancsvirág part.<br />
A citrom bár már az első században megérkezett Európába, csak a 15. században kezdték el a művelését, és sokáig elsősorban mint gyógynövényt használták.</p>
<p><strong>Felhasznált források:<br />
</strong><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Orange_flower_water">wikipedia - Orange flower water</a><br />
<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Narancsvirágolaj">wikipedia - Narancsvirágolaj</a><br />
<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Lemon">wikipedia - Lemon</a><br />
<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Orange_%28fruit%29">wikipedia - Orange fruit</a><br />
<strong>Kép</strong>: <a href="http://flickr.com/photos/amayu/134604335/">amayu</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/08/01/citrusvirag/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Citromverbéna</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/30/citromverbena/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/30/citromverbena/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 30 Jul 2008 08:22:36 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Fűszer- és gyógynövény]]></category>

		<category><![CDATA[alkoholos ital]]></category>

		<category><![CDATA[C]]></category>

		<category><![CDATA[édesség]]></category>

		<category><![CDATA[hal]]></category>

		<category><![CDATA[hús]]></category>

		<category><![CDATA[ital]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<category><![CDATA[verbénafélék]]></category>

		<category><![CDATA[zöldség]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=46</guid>
		<description><![CDATA[Latin név: Aloysia triphylla
Egyéb elnevezései: puncskóró, illatos verbéna
Család: Verbénafélék (Verbenaceae)
Származás: Argentína, Paraguay, Brazília, Chile és Peru területén őshonos, Európába a spanyolok közvetítésével került a 17. században
Gyógyhatás: Nyugtató, szorongásoldó hatású, anti-candida albicans. Teája segíti az emésztést, enyhe görcsoldó hatású.
A virág felhasználása: Halakhoz és baromfiételekhez, zöldség marinádokhoz, salátaöntethez, dzsemhez, puddingokhoz, gyümölcsös desszertekhez, italokhoz használhatjuk. Gyógytea és frissítő [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/07/citromverbena.jpg" alt="citromverbéna" width="350" height="260" />Latin név:</strong> Aloysia triphylla</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> puncskóró, illatos verbéna</p>
<p><strong>Család:</strong> Verbénafélék (Verbenaceae)</p>
<p><strong>Származás</strong>: Argentína, Paraguay, Brazília, Chile és Peru területén őshonos, Európába a spanyolok közvetítésével került a 17. században</p>
<p><strong>Gyógyhatás</strong>: Nyugtató, szorongásoldó hatású, anti-candida albicans. Teája segíti az emésztést, enyhe görcsoldó hatású.</p>
<p><strong>A virág felhasználása:</strong> Halakhoz és baromfiételekhez, zöldség marinádokhoz, salátaöntethez, dzsemhez, puddingokhoz, gyümölcsös desszertekhez, italokhoz használhatjuk. Gyógytea és frissítő szorbet készülhet belőle.</p>
<p><strong>Egyéb részek felhasználása:</strong> Leveleit a virággal azonosan használhatjuk.</p>
<p><strong>Érdekesség:</strong>  Apró, ibolyakék vagy fehér virágai erősen citromillatúak, fürtökbe rendeződnek, augusztusban vagy szeptemberben virágoznak.</p>
<p><strong>Felhasznált irodalom:</strong></p>
<p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Citromverbéna">wikipedia - citromverbéna</a><br />
<a href="http://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/latin.html">Terebess</a><br />
<a href="http://chiliesvanilia.blogspot.com/2007/07/citromverbna-cukkinivirg.html">Chili és vanília - citromverbéna és cukkinivirág</a></p>
<p><strong>Kép</strong>:  <a href="http://www.flickr.com/photos/pioggia/531762043/">pioggia</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/30/citromverbena/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
		<item>
		<title>Büdöske</title>
		<link>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/20/budoske/</link>
		<comments>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/20/budoske/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 20 Jul 2008 09:07:20 +0000</pubDate>
		<dc:creator>kisvirag</dc:creator>
		
		<category><![CDATA[Dísznövény]]></category>

		<category><![CDATA[B]]></category>

		<category><![CDATA[fészkesek]]></category>

		<category><![CDATA[leves]]></category>

		<category><![CDATA[rizs]]></category>

		<category><![CDATA[saláta]]></category>

		<category><![CDATA[szinező]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://ehetovirag.kisvirag.net/?p=42</guid>
		<description><![CDATA[
Latin név: Tagetes spp
Egyéb elnevezései: borsola, bársonyvirág, büdös rózsa
Család: Fészkesek (Asteraceae)
Származás: Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába kb. a 16. században került.
Gyógyhatás: nincs adat, de gyógyteákban használják
A virág felhasználása: Teába, salátába, köretekhez díszítésként. Szirmait összevágva keverhetjük rizshez, vagy lisztbe, de levesekhez is ajánlják, mivel a sáfrány helyettesíthető vele.
Érdekesség: [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div>
<p><strong><img class="alignright" style="float: right; margin: 7px; border: 0px;" src="http://ehetovirag.kisvirag.net/wp-content/uploads/2008/07/budoske.jpg" alt="büdöske" width="300" height="225" />Latin név:</strong> Tagetes spp</p>
<p><strong>Egyéb elnevezései:</strong> borsola, bársonyvirág, büdös rózsa</p>
<p><strong>Család:</strong> Fészkesek (Asteraceae)</p>
<p><strong>Származás:</strong> Amerika melegebb részeiről származik, de kerti virágként a világ nagy részén elterjedt. Európába kb. a 16. században került.<br />
<strong>Gyógyhatás:</strong> nincs adat, de gyógyteákban használják</p>
<p><strong>A virág felhasználása: </strong>Teába, salátába, köretekhez díszítésként. Szirmait összevágva keverhetjük rizshez, vagy lisztbe, de levesekhez is ajánlják, mivel a sáfrány helyettesíthető vele.</p>
<p><strong>Érdekesség: </strong>A 18. század környékén erős szaga miatt közönségesnek és mérgezőnek gondolták.</p>
<p><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Büdöske">Büdöske - wikipedia</a><br />
<strong>Kép: </strong><a href="http://flickr.com/photos/17548490@N00/1608380496/">The County Clerk</a></p>
</div>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://ehetovirag.kisvirag.net/2008/07/20/budoske/feed/</wfw:commentRss>
		</item>
	</channel>
</rss>
