Hibiszkusz

hibiszkuszLatin név: Hibiscus rosa-sinensis, H. syriacus, H. sabdariffa

Egyéb elnevezései: kínai hibiszkusz, kínai rózsa, szobai hibiszkusz (H. rosa-sinensis) Szudáni hibiszkusz, roselle (H. sabdariffa) Törökrózsa, kerti mályvacserje (H. syriacus)

Család:  Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
 
Származás: Ázsiából származik. A legtöbb faja fényigényes és nem tűri a fagyot, ezért csak dézsában tartható. Magyarországon legismertebb kivétel a törökrózsa, ami kertben is megél.

Vitamin és ásványianyag tartalom: C vitamin

Gyógyhatás: köptető, köhögéscsillapító, torokgyulladásra használják.

A virág felhasználása: A források alapján csak a fentebbi három fajról állíthatom biztosan, hogy ehető. Emellett persze előfordulhat, hogy egyéb, kevésbé ismert fajai is fogyaszthatóak. Itthon elsősorban gyógyteaként ismert. A rosellet használják ételszínezésre is (piros), valamint szirupként is megtalálható (főleg szenegáli közösségekben). A mexikói konyha fűszerként használja. Szárítva ahogy említettem teaként, frissen pedig díszítésként salátába, édességekhez jó.

Egyéb részek felhasználása: A roselle leveleit a spenót csípős helyettesítőjeként haználják a szenegáliak, de a burmai chin baung kyaw curry egyik fő összetevője is.

Érdekesség: A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.
A kínai hibiszkusz virágának megjelenése elég változatos. Az angol wikipedia szócikknél megtekinthetjük, milyen sokszínű is.

Forrás:
wikipedia – Hibiscus sabdariffa(angol)
wikipedia – Hibiszkusz

Kép: melop

Hárs

hársfa virágLatin név: Tilia spp.

Család: Mályvafélék (Malvaceae)
 
Alcsalád: Hársfaformák (Tilioideae)

Származás: A Kárpát-medencében három faja honos, az ezüsthárs (Tilia argentea), a kislevelű (Tilia cordata) és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) valamint utóbbi kettő természetes hibridje, az európai hárs (Tilia × europaea). Ezek közül az ezüsthárs virága alkalmatlan teának, a legjobb pedig a kislevelű hársé.

Hatóanyagai: illóolaj, izzasztó glycosidák, hesperidin, nyálka, cukor, viasz és sók, e-vitamin.

Gyógyhatás: nátha, idült köhögés, hörghurut, reuma, köszvény és vese okozta altesti bántalmak esetén használják,  valamint  Vizelethajtó, gyomorerősítő, görcscsillapító a virágból készült főzet. Huzamosabb ideig nem ajánlott a fogyasztása, mert szívpanaszokat okozhat.

A virág felhasználása: Elsősorban teaként használjuk. Nem csak gyógyteaként, élvezeti teaként is ismert. A kis- és nagylevelű hárs jó és fontos mézelő növény. A tea mellett fürdővízhez is adhatjuk. Egyes területeken bort is készítenek belőle.
A fa júniusban virágzik.
A virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük, mert az első három napon adják a leghatékonyabb teafüvet. Szedés után rögtön szárítsuk meg a virágokat,tehetjük ezt levegőn vagy 40 fokosra felhevített, nyitott ajtajú sütőben. Ezután vágjuk apróra, majd jól záródó edényben, fénytől és nedvességtől védve tároljuk.

Egyéb részek felhasználása: A fa mivel könnyű és könnyen faragható, kezelhető, ismert és kedvelt faanyag. Fafaragáshoz, bútorokhoz, cellulózgyártáshoz, rajzszén készítéséhez, fametszetekhez, facipőkhöz használják.

Érdekesség:  A legidősebb európai hársfát, ami Angliában, Bristolban található, akár kétezer évesre is becsülik. Lehet, hogy ez kicsit túlzó adat, viszont Európa szerte élnek több száz éves hársfák, többek között Szőkedencs temetőjében áll egy közel 700 éves ezüsthárs. Az ezüsthárssal egyébként is sokat találkozhatunk, mert a városok egyik kedvelt díszfája. Állítólag ez az első fa, amit nem hasznáért, hanem díszfaként és illatos virágaiért ültettek.

Forrás:
wikipedia – Kislevelű hárs
wikipedia – hárs

Kép: Tim Waters

Háromszínű árvácska

háromszínű árvácskaLatin név: Viola tricolor

Egyéb elnevezései: vadárvácska, árvácska, császárszakáll, papszakáll, császárvirág, macskaszem, szentháromságfű

Család: Ibolyafélék (Violaceae)

Származás: A háromszínű árvácska egész Európában megtalálható. Ugarokon, parlagokon, mezőkön, erdővágásokban találhatjuk.

Hatóanyagai: flavonoidok, szaponin, nyálka, cseranyag, karotinoida, ásványi sók

Gyógyhatás: értisztító, enyhe vizelethajtó, enyhe vérnyomáscsökkentő és nyálkaoldó hatása van, Külsőleg ekcéma kezelésére alkalmazhatjuk (forrázatát/teáját).

A virág felhasználása: Gyógynövényként forrázatát, teáját használjuk.
Salátához, torták, sütik díszítéséhez, vagy lágy sajtok felszolgálásához ajánlott. Italokhoz, levesekhez is adható. A három szín (jellemzően fehér, sárga lila vagy ibolya) vidámmá és élénkké teheti az egyébként unalmasnak, egyszínűnek tűnő ételeket.

Érdekesség: Nem csak magyarul van viszonylag sok névvariánsa, angol nyelvterületen is számtalan néven illetik, közel 200 variációja ismert.

Forrás: Háromszínű árvácska – wikipedia

Kép: carinemily

Hagymavirág

Hagyma virágLatin név: allium spp.

Egyéb elnevezései: vöröshagyma, lilahagyma, snidling vagy metélőhagyma, póréhagyma, fokhagyma, medvehagyma

Család: Hagymafélék (Alliaceae)

Származás: A vöröshagyma Közép-, a fokhagyma Elő- és Dél- Ázsiából, a metélőhagyma A Földközi tenger vidékéről származik.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
vöröshagyma: C-vitamin (12%)*, B6 vitamin (9%), B9 vitamin/folsav (5%), B1 vitamin (4%), foszfor (4%) kálium (3%) valamint: B2 vitamin, kalcium, vas, cink (2%), illóolaj.
fokhagyma: fontos ásványi anyagokat, C-vitamint, illóolajat tartalmaz.
snidling / metélőhagyma: C-vitamin, illóolaj

Gyógyhatás:
vöröshagyma: vizelethajtó, étvágygerjesztő, csökkenti a vércukrot.
fokhagyma: emésztést elősegítő, bélfertőtlenítő, vérnyomáscsökkentő, elősegíti az epe- és májműködést
metélőhagyma / snidling: étvágygerjesztő, gyomorerősítő
medvehagyma: krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, enyhíti a szédülést és fejfájást, csökkenti a magas vérnyomást, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, vértisztító hatású

Virág felhasználása: A virágok íze hasonló, mint a hagymák rendesen felhasznált részeié, így lényegében bárhol használható, ahol hagymát tennénk az ételbe. Azonban úgy gondolom, a hagymaízt érdemes a hagymával megadni, míg a virágokat díszítőelemként felhasználni.
Nem csak a fogyasztásra termesztett allium hagymák virága ehető, hanem valamennyi a nemzettségbe tartozó fajé.
Ajánlom salátákhoz, húsételekhez (vadhoz és halhoz is), zöldségekhez, levesekhez (például mutatós lehet egy jó hagymakrémleves a tetején megszórva hagymavirággal), tésztákra (például medvehagyma pestós tészták díszítéseként), sajtokhoz, rizses ételekhez, pl rizottó.

Egyéb részek felhasználása: Talán nem kell bemutatni a különféle hagymák felhasználását. Szinte csak a képzelet szab határt, a magyar konyha egyik alapfűszere, szokták mondani: minden magyar recept úgy kezdődik: fogj egy fej hagymát, kanál zsíron pirítsd meg :)

Érdekesség: Kevésbé ismert hagymaféle talán a medvehagyma, amiről én is idén hallottam először, viszont elég széles körben felhasználható. Kapni kevésbé lehet, viszont a szerencsés helyen lakók által gyűjthető, gyertyános, tölgyes, vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Levelei és virága mellett hagymáját is felhasználhatjuk, a fokhagymához hasonló módon.
A makói vöröshagyma világhírű, másik blogomban szenteltem is neki egy bejegyzést, ahol azt próbálom körüljárni, mitől is olyan fantasztikus a makói vöröshagyma

*a zárójelben megadott százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak

wikipedia – Allium_cepa vöröshagyma
wikipedia – Allium_sativum fokhagyma
wikipedia – Allium_ursinum medvehagyma
wikipedia – Allium_schoenoprasum metélőhagyma
wikipedia – Hagyma

Kép:  pizzodisevo