Akác

Latin név: Robinia pseudoacacia

Egyéb elnevezései: fehér akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska, szentjánoskenyérfa

Család:  Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: Észak-Amerikában honos, Magyarországra a XVIII. században került, a futóhomok megkötésére telepítették.

Vitamin és ásványianyag tartalom: Hatóanyagai a különböző lektinek, a virág pedig illóolajat (linalolt) tartalmaz.

Gyógyhatás: Köhögéscsillapító hatású, de használható túlzott gyomorsav-termelődés esetén is.

A virág felhasználása: A virágokat a fürtökről leszedve, megszárítva teákba, italokba használhatjuk, valamint palacsintatésztába mártva kisüthetjük, porcukorral mint édesség, cukrozatlanul hús mellé köretként kiváló. Készül belőle pálinka is.

Egyéb részek felhasználása: Az akácméz ismert és kedvelt mézfajta, számtalan felhasználási lehetőséggel. Fája pedig kemény és tartós, jó alapanyag épületfának, tűzifának, szőlőkarónak, talpfának.

Érdekesség: Úgy tartják, a Robinia nevet Jezsuita misszionáriusok adták a fának, mert úgy hitték, ez a fa segítette Szent Jánost a vadonban, de a fehér akác csak Észak-Amerikában honos, az Új testamentum akáca minden bizonnyal a Spanyolországban és Szíriában is honos akácfával (acacia nemzettség) azonos, melynek termését szentjánoskenyér néven árusítják az üzletekben.
A Robinia ma az észak-amerikai nemzettséget jelöli, de eocén és miocén idejű kövekben Európában is találtak nyomokat.

Felhasznált irodalom: 

Robinia pseudoacacia – wikipedia
Akác – wikipedia
Akác – hazipatika.com

Leave a Reply