Borsóvirág

BorsóvirágLatin név: Pisum sativum

Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)

Származás: i. e. 4-5000 évvel Közép-Ázsia központi és déli területein termeszthették először. A bronzkortól számos lelet bizonyítja Kárpát-medencei és nyugat-európai ismertségét, így az emberiség egyik legrégibb kultúrnövénye.

Vitamin és ásványianyag tartalom: B1, B2, B3, B6, B9, és C vitamint (20 mg/100 g) tartalmaz, valamint vasat, magnéziumot, foszfort, cinket (100gr 10-15%-át a napi ajánlott bevitvelnek)

Gyógyhatása: A zöldborsó gyógyhatása szerteágazó. Gyógyítja az izmokat, az érrendszeri betegségeket, a gyulladást és az emésztési rendellenességeket a véralvadékonyságot.

A virág felhasználása: Fehér virágának édes borsóíze van, salátákba, illetve borsós ételek díszítéseként használható.

Egyéb részek felhasználása: A borsó az egyik legkedveltebb tápláléknövényünk, főzelékbe, levesbe, salátákba, vagy csak párolva köretként, számos felhasználási módja ismert. Kínában, Japánban, Tajvanon, Malajziában, Thaiföldön például sózva-pirítva snackként eszik. Több ország tipikus nemzeti ételében is megjelenik valamilyen formában.

Figyelmeztetés: Ne keverjük össze a dísznövényként tartott bükkönyökkel, amelyek virága mérgező!

Érdekesség: Gyógynövényként való használata esetén nyersen fogyasztva ajánlott.
Magyarországon tévesen hívjuk az édes, zsenge fajta kifejtőborsókat cukorborsónak. A cukorborsó hivatalosan ugyanis azokat a keveset termő fajtákat jelöli, amelyek hüvelyestől fogyaszthatóak, mivel hiányzik belőlük az egyébként a hüvely belső felén található, nehezen emészthető hártya. Nálunk ezek a fajták kevésbé ismertek, mert a szemes, kifejtőborsók használata az elterjedt.

wikipedia – pisum sativum
wikipedia – Borsó
http://www.geocities.com/zold_gyum/zoldbo.html

Kép: shuttergray

A-vitamin

tojássárgájaAzt hiszem, mindenki számára ismert dolog, hogy a szervezetnek szüksége van vitaminokra, de azt már legtöbbször nem tudjuk, hogy az egyes vitaminokat miért, mi ellen is fogyasztjuk, vagy hogy pontosan mik is azok.
A vitaminok kis mokelkulájú, különféle kémiai összetételű, biológiailag aktív szerves vegyületek.
Ezek a táplálékkal jutnak be a szervezetünkbe, közvetlenül, vagy elővitaminok (provitaminok) formájában, amelyek a vitaminokhoz kémiailag hasonló szerkezetű anyagok.
Nem csak a hiányuk, de a túladagulásuk is káros lehet az egészségre. (túladagolás elsősorban vitamintabletták mértéktelen fogyasztása esetén léphet fel.)
A legelső zsírban oldódó vitamin, amit elkülönítettek és megneveztek, az az A-vitamin volt (épp azért kapta az A nevet, mert a névadáskor az ABC szerint haladtak sorban).
Az A-vitamin, vagy más néven retinol a normális látáshoz, a szövetek növekedéséhez, az egészséges csont- és fogfejlődéshez szükséges.
A táplálékbevitel során gyakorlatilag teljesen felszívódik.
Provitaminjai közül a béta-karotin a legaktívabb, de ennek is csak hatoda alakul át retinollá, míg az egyéb karotinoknak csak egytizede.
A retinolekvivalens olyan vegyületeket jelent, amelyek hasonló kémiai szerkezetűek, azonos biológiai hatásúak, mint a retinol.
Hiánya először farkasvakságot okoz (szürkületben, gyenge világításnál látászavar lép fel), mivel nélkülözhetetlen a szemideghártya fényérzékeny anyagának a felépítésében. A szemideghártya más néven a retina, ebből származik a retinol elnevezés.
További hiánytünetek a hámszövet- könnymirigy elsorvadása, verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, a szőrzet és hajszálak rörékenysége, hullása.
Gyermekeknél növekedési zavart is okozhat.
Hiánya mellett túlzott fogyasztása is káros, súlyos toxikus tüneteket, sárgás bőrszínt, hajhullást, bőrgyulladást okozhat.
Felnőtt embernek a napi ajánlott mennyiség egyes források szerint 900 µg, míg más források szerint 1,5 mg, terhesség és szoptatás ideje alatt a szervezetnek több A-vitaminra van szüksége, 2,0-2,5 mg-ra.
A-vitamint a máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tej és tejtermékek tartalmaznak, A-provitaminokat a répában, spenótban, sárgabarackban, kelkáposztában, sárgadinnyében, sütőtökben, paradicsomban, pirospaprikában találunk.

Borsikafű

Latin név: Satureja hortensis

Egyéb elnevezései: borsfű, bécsi rozmaring, csombor, csombord, csomborbors, hurkafű, kerti izsópfű, kerti méhfű, pereszlén.

Család:Árvacsalánfélék (Lamiaceae)

Vitamin és ásványianyag tartalom: Illóolajat (főként karvakrol), cseranyagot, nyálkát, keserűanyagot tartalmaz.

Gyógyhatás: Gyomorerősítő, felfúvódást gátló, étvágygerjesztő és görcsoldó hatása van, diétás konyhában a bors helyettesítője lehet.

A virág felhasználása: Nem esik szó a virág felhasználásáról, de érzésem szerint salátákba, hús- bab- krumpliételek díszítője és fűszerezőjeként mindenképp használhatjuk.

Egyéb részek felhasználása: Leveleit főleg szárítva használják. Bab- krumpli- káposzta- hús- gombaételek, mártások, vadpácok ízesítője lehet, de lényegében bárhol használhatjuk, ahol borsot használnánk. Csak a főzés befejezése előtt pár perccel adjuk hozzá az ételhez, valamint óvatosan bánjunk a mennyiséggel, mivel erős aromája keserűvé teheti az ételt.

Érdekesség: Főleg a bolgár konyha használja előszeretettel, de a román és olasz konyhában sem ismeretlen. Magyarországon is kedvelt fűszernövény volt, bár érzésem szerint mostanra feledésbe merült kicsit.

Borágó

boragoLatin név: Borago officinalis L.

Egyéb elnevezései:
borrach, borrágó, borvirág, báránynyelv, hegyes útifű, kerti ökörnyelv, pirítófű, ürömfű, ökörnyelv.

Család:
Érdeslevelűek (Boraginaceae)

Származás:
Szíriából származik, de ma már megtalálható közel egész Európában, Észak-Afrikában és Iránban is.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
  kalciumot, káliumot és egyéb ásványi sókat, valamint Flavonoidokat, alkaloidokat és némi illóolajat tartalmaz.

Gyógyhatása:
teája jó vizelethajtó, vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. Leveleinek forrázata szorongás oldására hatásos lehet, mivel serkenti a stresszre reagáló mellékvesék működését.

A virág felhasználása
: Csillag alakú virágait akkor hullajtja el, amikor ehetővé válnak. Salátába, savanyúság eltevésekor, köretek, sütemények díszítésére használhatjuk, enyhén sárgadinnyés illata pedig jól illik limonádéhoz, vagy hasonló italokhoz.

Egyéb részek felhasználása:
Levelének íze az uborkáéra emlékeztet, és apróra vágva gyenge ízű levesekhez, főzelékekbe, italokhoz, krémsajtba, szendvicsekbe, mártásokhoz, salátához alkalmas.
Bár szárítható, igazából friss, nyári fűszernövénynek számít.
 
Felhasznált források:
Kép: .Bambo.

Bodza

Common Elderberry
Latin név: Sambucus canadensis, nigra

Család: Pézsmaboglárfélék (Adoxaceae)

Származás: Az S. nigra Európában, É-Ny Afrikában és D-NY Ázsiában honos, míg a S. canadensis észak-Amerikában, Mexikóban és Közép-Amerikában.

Vitamin és ásványianyag tartalom: Tartalmaz A-, B-, és C-vitamint, folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket: vas, kálium, kalcium, magnézium, foszfor, illóolajat, antociánokat, a virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt).

Gyógyhatás: Köhögésre, megfázásra, felsõ-légúti fertõzések, láz esetén kedvezõ hatású, a népi gyógyászatban székrekedés, szemgyulladás, TBC ellen használták, valamint vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, köptetõnek.

A virág felhasználása: Legismertebb felhasználási módja a bodzaszörp és a bodzafánk, azaz a palacsintatésztában kisütött virágtányérok. De készül belõle pálinka is. Szorbetekhez, fagyihoz, édességekhez szintén használható.

Egyéb részek felhasználása: A bogyóiból bor, pálinka, valamint almával vagy szederrel keverve lekvár készül, de levesekben is felhasználható. Fája régen sokat használt, ásó- és kapanyelet, furulyát, fújtatót, hálóvarró tût készítettek belõle, ma már ezek nagyrészt feledésbe merültek.

Figyelmeztetés: A virágokon és a gyümölcshúson kívül a növény minden része mérgezõ! Lehetõleg a bogyót is csak hõkezelés után fogyasszuk, és a virág használatakor is távolítsuk el a zöld részeket.

Érdekesség: Több népi hiedelem is kapcsolódik a bodzához. Volt, ahol boszorkányos tulajdonságai (lényegében sokrétû felhasználása) miatt félték, másutt emiatt a rontó erõket távol tartó növénynek gondolták. Egyes vidékeken az a szóbeszéd járta, Júdás bodzafára kötötte fel magát, míg másutt azt suttogták, Jézus keresztfája bodzából készült.
A Júdáshoz kapcsolódó hiedelem miatt nevezik az immunserkentõ hatású, fül alakú, fõleg a bodza ágain élõ gombát júdásfülgombának.
Egyesek azt tartják, nem jó alatta elaludni, mert elvarázsolja az embert, míg ha a ház mellé ültetjük, akkor abba belecsap a villám.
A Harry Potter hetedik részében pedig minden idõk leghatalmasabb varázspálcája is bodzából készült.
Korábban bogyóját és levelét természetes festõanyagként használták, lila, fekete, kék és zöld színnek.

wikipedia – Fekete bodza

wikipedia – Bodza

Kép: Creative Commons License photo credit: pellaea

Bazsalikom

Bazsalikom virágLatin név: Ocimum basilicum

Egyéb elnevezései: bazsalikusfû, buszujok, kerti bazsalikum, királyfû, német bors

Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)

Származás: Dál-Ázsiából, Perzsiából került hazánkba, Indiában, Afganisztánban, Pakisztánban õshonos, mint többéves félcserje.

Vitamin és ásványianyag tartalom: illóolajat, cseranyagot, szaponint és keserû anyagot tartalmaz

Gyógyhatás: Afrodiziákumnak tartják, javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó, nyugtató, köhögéscsillapító, gyulladáscsökkentõ, enyhíti a hányingert.

A virág felhasználása: A bazsalikomnak fehér, rózsaszín, lila virágai lehetnek, fajtától függõen. Hasonló, csak enyhébb íze van, mint a leveleknek, és friss salátákba, valamint könnyû tésztaételekbe ajánlják.

Levelének felhasználása: Alkalmas levesek, fõzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, és gyógytea készítéséhez, tipikusan az olasz konyha fûszereként szokták azonosítani, hiszen az egyik legismertebb olasz saláta, a caprese elmaradhatatlan hozzávalója.

Figyelmeztetés: Gyógyászati célból ne alkalmazzuk terhesség és szoptatás ideje alatt, ne adjuk csecsemõnek, kisgyermeknek. Fûszerként való használata, tehát kis mennyiségben, ilyenkor is megengedett.

Érdekesség: A fûszerek királyának tartják, ehhez méltóan a neve a görög ‘basilius’, király szóból ered. Általában az élettel, halállal és szerelemmel hozzák kapcsolatba.
Az ókorban Perzsiában, Görögországban sírokra ültették, és egy legenda szerint Jézus sírja körül is bazsalikom nõtt, ezért Jézus ajándékának is tekintik, ortodox templomokban mai napig megtalálhatjuk cserépbe ültetve.
Egyiptomban a virágával szórták meg a sírokat, mert úgy gondoltál, megnyitja az ég kapuit.
A mexikóiak a gonosz elûzésére házaik elé ültetik, vagy pénztárcájukban hordják, hogy magához vonzza a szerelmet és/vagy pénzt.

spicy.hu – bazsalikom
wikipedia – Bazsalikom

Barackvirág

barackvirágLatin név: Prunus persica

Család: Rózsafélék (Rosaceae)

Származás: Korábban Perzsiát tartották az őshazájának, ami görög és latin elnevezésében is megjelenik (perzsa alma), de a kutatások ezt nem támasztják alá. A kínai irodalomban már i.e több száz évvel több helyen is említik, tehát feltételezhető, hogy az őszibaracknak Kína a hazája. Európai elterjedésének Itália a forrása. A kereszténységgel párhuzamosan terjed, mivel a szerzetesek a legügyesebb tenyésztői.

Vitamin és ásványianyag tartalom: Az őszibarack A, B1, B2, B3, B5, B6, B9, C vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot és cinket tartalmaz.

Gyógyhatása: Természetes antioxidáns, hormonkiegyenlítő hatása van, tehát jó hatással lehet a változókor tüneteire, vértisztító hatású. Több magnéziumot tartalmaz, mint kálciumot, ami miatt jobb a két anyag felszívódása, kisebb a kalciumveszteség.

A virág felhasználása: Saláták, gyümölcsös ételek díszítője lehet, hasonlóan az almavirághoz.
Egyéb részek felhasználása: Az őszibarack kedvelt gyümölcs, nyersen, lekvárnak, befőttnek, kompótnak, köretnek, lének sokféleképpen felhasználható.

Érdekesség: Az “őszi” elnevezés igazából nem helytálló, mert fajtától függően már nyár közepétől érik, viszont a sima barack elnevezés miatt könnyen összetéveszthető lenne a kajszibarackkal.
A mandula a legközelebbi rokona.
A kínai kultúrában fontos szerepet játszik, a halhatatlanság gyümölcsének tartják.
Japán egyik legismertebb hőse, Momotaro (ami lényegében barackfiút jelent) egy hatalmas barackban született, és szembeszállt a démonnal, valamint még jópár csodás kalandot megélt.

Felhasznált irodalom:

Kép: CharlesFred

Banánvirág

banánvirágLatin név: Musa spp.

Család:
Banánfélék (Musaceae)

Származás:
Ázsiából származik, írásos emlékekben először i.e. 600 körül bukkan fel, buddhista iratokban, a görögök i.e. előtt 300 környékén már biztosan ismerték, Nagy sándor katonái állítólag megízlelték az indiai hadjárat során. Portugál gyarmatosítók a 15-16. században kezdték el a telepítését Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában, az amerikai kontinensen ezután viszonylag gyorsan elterjedt, és a rabszolgák egyik táplálékává vált. A viktoriánus időkben Európában még nem túl ismert, bár már kapható.

Vitamin és ásványianyag tartalom
: A banán termése: A, B1, B2, B3, B5, B6, B9, C vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, cinket tartalmaz.

Gyógyhatás:
Könnyen emészthető, ezért már kisbabáknak is adható. (110 perc alatt kiürül a gyomorból) Gyomorfekélyben szendvedőknek ajánlott.

A virág felhasználása:
Lila-barna torpedó alakú virágát banánszívnek is hívják, és a délkelet-ázsiai, bengáli és keralai(India) konyha szívesen használja. Nyersen mártásokkal, vagy levesekbe, currykbe főzve.
Thaiföldön nyersen felszeletelve kínálják csirkehús mellé, valamilyen mártással. A Fülöp-szigeteken csak marhahús mellé eszik. Vietnamban salátaként fogyasztják. Csak frissen jó, ha a külső burka még fényes.

Főzés esetén meg kell szabadítani a külső burkától, fel kell szeletelni, s legfeljebb 20 percig, alacsony hőfokon főzni, vagy dinsztelni.

Egyéb részek felhasználása:
A banán gyümölcsét fogyaszthatjuk nyersen, vagy chipsnek megsütve, lekvárnak, turmixokba, vagy megfőzbe egyéb ételekbe, különösen a főzőbanán néven ismert fajtáját. Leveleit használják esernyőnek (vízállóak), főtt ételek csomagolására és szállítására, és akár még házépítésre is. Dél-Indiában tradicionálisan banánleveleken szolgálják fel az ételeket.

Érdekesség:
A banán a negyedik legfontosabb növény a világon, a rizs, búza és kukorica után.
A termesztett banán magmentes, aszexuálisan szaporítják, így lényegében klónozzák, ami csökkenti a betegségekkel szembeni ellenállóképességét. A vadon növő banánok számos nagy, kemény magot tartalmaznak.
A banán valójában bogyótermés, és azért görbül meg, mert eredetileg a talaj felé fejlődnek, de megpróbálnak a nap felé fordulni.
Jules Verne Nyolcvan nap a Föld körüljében részletesen leírja a banánt.
A sztereotípiáink szerint a banánt majmok előszeretettel fogyasztják, így azt sokszor rasszista megnyilvánulásokhoz használják. Ugyanígy mivel alakja és mérete hasonlít, fallikus szimbólum is.
Felhasznált irodalom:

Antioxidánsok

Számos, a szervezet normális működéséhez elengedhetetlen és az egészségünkre pozitívan ható anyag található meg azokban a növényekben, amelyeknek a virágai ehetők.
Ahogy ígértem, nem csak a virágokat szeretném bemutatni, de szeretném kicsit érthetőbbé tenni a “vitamin- és ásványianyag tartalom” kezdetű részt is, ahol sokszor elsőre furcsa és sosem hallott nevek hangzanak el.
A most induló sorozatban ezeket az anyagokat mutatom be.
Az első bemutatásra kerülő vegyülettípus az az antioxidánsok csoportja, ami az élő szervezetekben is megtalálható, nem csak a táplálékunkban.
Elsősorban szerves vegyületekről van szó, de találhatunk közöttük vegyértékváltásra hajlamos fémeket, valamint fémorganikus komplexeket is.
Az antioxidánsokra azért van szüksége a szervezetnek, mert a mitkondriumban az energiafelszabadító folyamat során természetes módon szabad gyökök ( pl. peroxid és szuperoxid) keletkeznek, amelyek a sejtek öregedéséért felelősek, többek között a DNS láncba való “bezavarással”, a “rossz” gének aktiválásával.
Az antioxidánsok feladata, hogy megkösse ezeket a gyököket. Maguk a sejtek is termelnek ilyen vegyületeket, amelyek ha egészségesek vagyunk, általában elegendőek, viszont betegség, stressz hatására a gyökök száma megnőhet, és akkor pótolni kell.

Természetes antioxidánsok a:
  
  • A-vitamin, más néven retinol
  • C- vitamin, más néven aszkorbinsav
  • E-vitamin, más néven tokoferol
  • a bioflavonoidok
  • a többszörösen telítetlen vegyületek, a karotiniodok, mint a béta-karotin és a likopin
  • a telítetlen zsírsavak, különösen az ún. omega-3 zsírsavak. 
Emellett természetes antioxidáns hatásúak lehetnek egyes enzimek is, valamint a növények által a talajból felvett szelén is, ami a magnánnal, a rézzel és a cinkkel egyetemben elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidánsokhoz.
Sajnos a mai modern élelmiszeripar és a nem megfelelő étrend megkívánja a mesterséges antioxidánsok használatát is (az élelmiszeriparban főleg az eltarthatóság fokozására).
A különböző antioxidánsok különböző szabadgyökök ellen védenek, és a kutatások azt bizonyítják, hogy a kombinációjuk nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban, mivel fokozzák egymás hatását.
Azt, hogy az öregedésért a szabad gyökök felelősek, dr. Denham Harman állapította meg, egészen addig azt gondolták, ezek csak a szervezeten kívül léteznek. Felfedezéséért Nobe-díjat kapott.
 
Az egyes antioxidánsként viselkedő vegyületekről külön-külön is írni fogok, egyéb tulajdonságaikkal/hatásaikkal együtt.
 
vitaminsziget.com - Antioxidánsok
Antioxidáns - wikipedia

Angyalgyökér

Latin név: Angelica archangelica   

Egyéb elnevezései:
angyalfű, angyelika, angelikafű, arkangyalfű

Család:
Ernyősök (Apiaceae)

Származás:
Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos.Már a középkori kolostorokban is termesztették és használták.
A kínai angyalgyökér (Dong Quai, Angelica sinensis) Kínában, Koreában és Japánban honos.

Vitamin és ásványianyag tartalom:
Gyökere illóolajat, melynek fő komponensei a pinén, szabinén, fellandrén, valamint furokumarinokat (angelicin, bergaptén), makrociklikus laktonokat (illatanyagok), angelikasavat, angelicint, viaszt, gyantát, pektint, csersavat, keserűanyagot, keményítőt és szerves savat tartalmaz.
A kínai angyalgyökér (Dong Quai) A, E és B12 vitamint, legalább hatféle kumarin-származékot, ferulsavat, poliszacharidokat tartalmaz.

Gyógyhatás:
Vizelet- és szélhajtó, étvágyjavító, idegerősítő, gyomor- és bélproblmákkal küzdők étrendjében értékes fűszer. A kínai angyalgyökér kiváló mindenféle nőgyógyászati probléma enyhítésére a szabálytalan menstruációtól kezdve a klimax tüneteiig. a ferulsav és a poliszacharidok megelőzik a görcsöket, gátolják a véralvadást, ellazítják a hajszálereket.

A virág felhasználása:
Lila és rózsaszín között játszó virágai az édesköményhez vagy zellerhez hasonló ízűek. Tengeri halételek díszítőjének ajánlják, de nyersen salátákba is jó lehet. A perzsák a szirmokat egy Advieh nevű fűszerkeverékbe használják, amivel rizs-, csirke- és babételeket ízesítenek.

Egyéb részek felhasználása:
Levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője lehet. Szárát cukorban főzve kandírozhatjuk, és süteményeket díszíthetünk vele, de van ahol tápszerként fogyasztják. Gyomorkeserűk, Altvater típusú likőrök alapanyaga.

Figyelmeztetés:
Kesztyűben dolgozzunk a növénnyel, mert kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosítja.
Annál aki hosszabb időn keresztül fogyasztja a teáját, fényérzékenység alakulhat ki.
Gyomor és nyombélfekélyben szenvedő betegek nem használhatják belsőleg a gyökérből előállított készítményeket.

Érdekesség
: Az Archangelica elnevezés a görög “arkhangelos”-ból, arkangyalból jön, mert úgy tartják, Gabriel arkangyal mondta azt az embereknek, hogy gyógyszerként használják.
kép: Marahami